2001. évi népszámlálás 4.

Fülszöveg

A Kárpát-medencében évszázadok óta sok nemzeti közösség él együtt. A nemzetiségi összetételt a történelem viharai, a szervezett és spontán vándorlások, valamint az egyes nemzetiségek eltérő demográfiai szokásai alakították. A honfoglalás óta a nyelvi, etnikai, nemzetiségi összetételre a legnagyobb hatással a 150 éves török hódoltság és az annak következtében elnéptelenedett területekre irányuló 17-18. századi szervezett és spontán népességmozgás volt.
A kiegyezéskor Magyarország Európa akkori államai közül talán a legheterogénebb nemzetiségi összetételű országa volt. A soknemzetiségű országban a magyarok mellett különböző szláv, német, román és cigány népcsoportok, egyes nemzetiségek zárt tömbökben, mások a többi nemzetiséggel keveredve, szétszórtan, egymás nemzetiségi szokásait, nyelvét, kultúráját átvéve éltek. Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék Magyarország új határainak megállapítással az ország lakosságának nemzetiségi összetételét is alapvetően megváltoztatták, a soknemzetiségű ország gyakorlatilag egynemzetiségűvé vált. A korábbi országterület közel kétharmadának más országokhoz csatolásával többmilliós lélekszámú magyar népesség, a történelmi Magyarország magyar ajkú lakosságának egyharmada kényszerült kisebbségbe az utódállamokban. Ugyanakkor a jelenlegi országterületen maradt kisebbségek, amelyek a történelmi Magyarország népességében összességükben csaknem ötven százalékos arányt képviseltek, törpekisebbségekké váltak. Vissza