| Előszó | 25 |
| Rövidítések jegyzéke | 27 |
| Az európai integrációs szervezet fejlődése - elmélyülés és kibővülés | 29 |
| Bevezetés | 31 |
| A Közösségek létrejötte | 31 |
| Közvetlen előzmények | 31 |
| Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte | 33 |
| Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása | 36 |
| Egy kitérő: a KGST szervezeti-jogi viszonyainak váza | 38 |
| Célkitűzések | 38 |
| A KGST feladati | 39 |
| A KGST szervezeti felépítése | 39 |
| A KGST mint nemzetközi szervezet döntéseinek jogi formái | 40 |
| Az érdekeltség elve | 41 |
| Az egyenlő képviselet elve | 41 |
| A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig | 42 |
| A Luxemburgi kompromisszum | 42 |
| A külpolitikai kooperáció létrejötte | 44 |
| Az első kibővülés | 44 |
| A déli kibővülés | 45 |
| Az Egységes Okmánytól az Uniós Szerződés felülvizsgálatáig | 45 |
| Az Egységes Európai Okmány | 45 |
| A Maastrichti Szerződés | 48 |
| Az Unió kibővülése a "maradék EFTA" államokkal - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása | 56 |
| Az Amszterdami Szerződés | 57 |
| Újabb kibővülés előtt | 61 |
| A Nizzai Szerződés | 62 |
| Az Unió és az Európai Közösségek célkitűzései és feladatai | 63 |
| Az Unió célkitűzései | 64 |
| Az Európai Közösség célkitűzései | 64 |
| Az Európai Közösség tevékenységei | 64 |
| Az intézményrendszer | 67 |
| Bevezetés | 69 |
| Az Európai Tanács | 70 |
| Az Európai Tanács összetétele és működése | 70 |
| Az Európai Tanács feladatai | 71 |
| Egy hibrid szerv: Az állam- és/vagy kormányfői össztestületű Tanács | 73 |
| Az Európai Közösségek inétzményei | 73 |
| Az Európai Unió Tanácsa, vagy röviden: a Tanács | 74 |
| A Bizottság | 82 |
| Az Európai Parlament | 90 |
| Az Európai Bíróság | 97 |
| A Számvevőszék | 125 |
| Intézménynek nem minősülő szervek | 129 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság | 129 |
| A Régiók Bizottsága | 130 |
| Az Európai Beruházási Bank | 131 |
| A Monetáris Unió intézményi aspektusa | 132 |
| A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai | 133 |
| Az Európai Központi Bank | 134 |
| A KBER és az EKB függetlensége | 138 |
| A Monetáris Unió külső viszonyai | 141 |
| Jogforrások - jogalkotás - döntéshozatal | 143 |
| Bevezetés | 145 |
| Az elsődleges közösségi jogok | 145 |
| Az alapító szerződések (alapszerződések) | 145 |
| Az alapszerződések módosítása | 147 |
| A csatlakozási szerződések | 148 |
| Az alapszerződések tartalma | 149 |
| Az alapszerződések területi hatálya | 150 |
| A másodlagos közösségi jog | 150 |
| A másodlagos - az intézmények által alkotott - közösségi jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények | 151 |
| A rendelet | 157 |
| A határozat | 159 |
| Az irányelv | 160 |
| A vélemények és az ajánlások | 164 |
| Az EKB által kibocsátott aktusok | 164 |
| Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai | 165 |
| A Szerződésben nem említett aktusok | 166 |
| Formális aktusok az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája (az Unió II. pillére) terén | 167 |
| Formális aktusok a bűnügyi téren folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködése (az Unió III. pillére) terén | 168 |
| A nemzetközi szerződések a közösségi jogban | 168 |
| Az EK Szerződésben megjelenő szerződéskötési jogosultságok | 169 |
| Beleértett külső hatáskörök | 171 |
| Kit köteleznek a Közösség által vállalt kötelezettségek? | 172 |
| A nemzetközi szerződések helye a közösségi jogi hierarchiában | 172 |
| Vegyes szerződések | 174 |
| Jogelvek | 174 |
| Jogi alapelvek a közösségi jogban | 174 |
| A demokrácia és a jogállamiság elve az Európai Unióról szóló szerződésben | 175 |
| Alapvető emberi jogok mint általános jogelvek az Európai Bíróság gyakorlatában | 176 |
| Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok dokumentumaiban | 181 |
| Az Európai Unió Alapjogi Kartája | 182 |
| Az arányosság elve a közösségi jogban | 184 |
| Döntéshozatali eljárások az Európai Közösségben | 190 |
| A kklasszikus eljárás | 190 |
| A Tanács és a Bizottság - az Európai Parlament nélkül eljárva - döntenek | 191 |
| A kooperációs eljárás (a Szerződés 252. cikke szerinti eljárás) | 191 |
| Az együttdöntési eljárás (a Szerződés 251. cikke szerinti eljárás) | 192 |
| Az egyetértési eljárás | 193 |
| A Bizottság delegált hatáskörben, egyedül dönt - az úgynevezett comitology | 194 |
| A tagállami szervek hozzájárulása a közösségi döntéshozatalhoz - Franciaország példája | 196 |
| A közösségi jog közvetlen hatálya | 199 |
| Bevezetés | 201 |
| Az elv kimondása, a Van Gend en Loos eset | 202 |
| A közvetlen hatály feltételei | 205 |
| A Szerződés rendelkezéseinek közvetlen hatálya | 208 |
| A másodlagos jog közvetlen hatálya | 210 |
| A rendeletek | 210 |
| A határozatok | 210 |
| Az irányelvek | 211 |
| Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben | 214 |
| A Marshall ügy | 214 |
| A Constanzo ügy | 215 |
| A Foster v. British Gas ügy | 216 |
| A közvetett hatály | 217 |
| Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyban | 221 |
| A Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya | 223 |
| A tagállamok kártérítési felelőssége a közösségi jog megsértésével okozott kárért | 227 |
| Az irányelvek nem implemenetálásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv | 227 |
| A tagállamok által a közösségi jog megsértésével megánszemélyeknek okozott kárért viselt kártérítési felelősség | 230 |
| A közösségi jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben | 233 |
| Az elv lényege | 235 |
| A közösségi jog elsőbbségének kimondása | 236 |
| Mi történik a "nem alkalmazott" tagállami jogszabállyal? | 236 |
| Az elsőbbség terjedelme | 237 |
| Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában | 237 |
| A Simmenthal ügy | 239 |
| Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról | 241 |
| Olaszország fenntartásai | 242 |
| Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben | 244 |
| Franciaország | 251 |
| A tagállami jogrendszerek és közösségi jogrend - az alkotmányossági vita | 253 |
| A tagállamok közösségi jogsértésével szembeni kikényszerítési eljárások | 255 |
| Bevezetés | 257 |
| A Bizottságnak a Szerződés 226. (169.) cikkében foglalt eljárása | 257 |
| A tagállami jogsértés megismerése | 259 |
| Az eljárás menete | 259 |
| A Bizottság által kezdeményezett jogsértési eljárás koordinációs rendszerei | 267 |
| A tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete, a Szerződés 227. (170.) cikke szerinti eljárás | 268 |
| Egy speciális eljárás | 269 |
| Az előzetes döntési eljárás | 271 |
| Bevezetés | 273 |
| Az előzetes döntési eljárások a Szerződés szövegében | 274 |
| Az eredeti előzetes döntési eljárás | 275 |
| A bírói szerv fogalma a 234. cikkben | 276 |
| Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni? | 278 |
| Az előzetes döntés természete, joghatása | 279 |
| Melyik bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni? | 282 |
| Mikor nem köteles a tagállami bíró az Európai Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína | 283 |
| Mikor forduljon a tagállami bíró az Európai Bírósághoz? | 285 |
| Jogértelmezés vagy jogalkalmazás? | 286 |
| Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak? | 287 |
| Az érvényesség vizsgálata a 234. cikk keretében | 292 |
| Összesített adatok az előzetes döntéskérésekről 1998-cal bezárólag | 294 |
| Az Európai Bíróság Iránymutatása a tagállami bíróságok számára az előzetes döntéskérés tárgyában | 296 |
| A közössségi jogi aktusok bírósági felülvizsgálata - a megsemmisítési eljárás | 299 |
| Bevezetés | 301 |
| A megtámadható aktusok | 302 |
| A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása | 303 |
| Újabb joggyakorlat a rendeletek nem privilegizált keresetindításra jogosultak kérelmére történő felülvizsgálata tekintetében | 307 |
| A keresetindításra nyitva álló határidő | 310 |
| Az érvénytelenség jogalapja | 310 |
| Az érvénytelenség megállapításának konzekvenciái | 312 |
| A mulasztással elkövetett jogsértés | 313 |
| Keresetindításra jogosultak | 314 |
| Megsemmisítési (érvénytelenítési) eljárás az Unió III. (Belügyi és Igazságszolgáltatási Együttműködés) pillérében | 316 |
| A Közösségi felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért | 317 |
| A jogi hatás kiváltására alkalmas aktusokkal okozott kártérítési felelősség | 318 |
| A Közösség felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért | 321 |
| A belső piac joga | 323 |
| Bevezetés | 325 |
| Az áruk szabad mozgása | 326 |
| A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma | 326 |
| A diszkriminatív adóztatás tilalma | 331 |
| A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma | 335 |
| Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedések tilalma | 349 |
| A letelepedés szabadsága | 350 |
| A letelepedés (vállalkozás) szabadság (joga) a Szerződésben | 350 |
| Az "önfoglalkoztatók" letelepedése | 351 |
| A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében | 358 |
| A Közösség "társasági joga" | 362 |
| A munkavállalók szabad mozgása, a személyek szabad mozgása | 365 |
| A közvetett diszkrimináció | 365 |
| A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén | 366 |
| A 39. cikk "végrehajtását" szolgáló másodlagos jogalany legfontosabb elemei | 370 |
| A Tanács 68/360/EGK irányelve és a munkát keresők | 371 |
| A Tanács 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók és családtagjaik szabad költözéséről | 372 |
| Kivételek a munkavállalók (személyek) aszabad mozgásának biztosítása alól | 374 |
| A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: az állami alkalmazás | 377 |
| A tanulókra és a megfelelő anyagiakkal rendelkezőkre történő kiterjesztés | 378 |
| Tartózkodási jog a foglalkoztatás befejezése után | 379 |
| A személyek szabad mozgása az Amszterdami Szerződést követően | 380 |
| A szolgáltatásnyújtás szabadsága | 380 |
| A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben | 380 |
| Kire vonatkozik a szabadság? | 382 |
| A szabadság tartalma | 382 |
| A szolgáltatás igénybevételének szabadsága | 383 |
| A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei | 386 |
| A tőkemozgások és a fizetések szabadsága | 389 |
| A tőkemozgások | 389 |
| A tőkemozgások közvetlen korlátozása | 395 |
| A tőkemozgások közvetett korlátozása | 397 |
| Jogharmonizáció | 397 |
| A közösségi jogharmonizáció módszerei | 398 |
| A jogharmonizációt segítő további eszközök | 400 |
| A jogharmonizáció joga a közös piac, illetve az egységes belső piac terén | 401 |
| A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán | 404 |
| A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tabacco ügy) | 405 |
| Magyarország közösségi jogharmonizációja | 409 |
| Versenyjog | 415 |
| Bevezetés az EK versenyjogban | 417 |
| Az EK versenyjog forrásai | 417 |
| Az EK versenypolitika és versenyjog sajátosságai | 420 |
| Nemzetközi versenyjog - EK versenyjog | 424 |
| A versenykorlátozó megállapodások és egyeztetett gyakorlatok tilalma | 426 |
| A vállalkozás fogalma az EK versenyjogban | 428 |
| Az elkövetési magatartások | 433 |
| Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására | 439 |
| A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása, mint cél vagy hatás | 442 |
| Csekély jelentőségű megállapodások, a "de minimis" szabály | 451 |
| A semmisség | 454 |
| A mentesítés fajtái | 456 |
| Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma | 460 |
| Bevezetés | 461 |
| A releváns piac meghatározása | 462 |
| A gazdasági erőfölény | 465 |
| A visszaélésszerű magatartás | 467 |
| Egy speciális téma: az együttes gazdasági erőfölénnyel való visszaélés | 478 |
| Az állami vállalatokra vonatkozó szabályok | 480 |
| Az állami vállalatokra és meghatározott típusú egyéb vállalatokra is alkalmazni kell a versenyjogot | 480 |
| A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivételek | 484 |
| Az állam magatartásának megítélése a 10., 81., 82. és 28. cikkek együttes értelmezése alapján | 487 |
| A Szerződés 81. és 82. cikkével kapcsolatos eljárás | 488 |
| A közösségi versenyjog centrális szintű alkalmazása | 489 |
| A közösségi versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása | 512 |
| Az eljárás modernizálására vonatkozó javaslat | 522 |
| A vállalkozások közötti koncentrációk közösségi ellenőrzése | 526 |
| A koncentráció fogalma | 526 |
| A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden | 529 |
| A közösségi dimenziójú koncentrációk | 531 |
| A közösségi dimenziójú koncentrációk megítélésének szempontjai | 533 |
| Eljárásjogi kérdések | 534 |
| Néhány rövid példa koncentrációk megítélésére | 542 |
| Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése | 545 |
| Az állami támogatások közösségi jogi megítélése | 550 |
| Az Európai Közösséget alapító Szerződésnek az állami támogatások tilalmára vonatkozó rendelkezései | 550 |
| A megengedhető állami támogatások | 559 |
| Eljárásjog | 567 |
| Statisztika | 575 |
| Néhány közös politika | 577 |
| Bevezetés | 579 |
| A közös külkereskedelem-politika | 580 |
| A 133. (113.) cikk | 580 |
| Autonóm import- és exportszabályozás | 583 |
| Az export | 583 |
| Antidömping vámok és kiegyenlítő vámok | 584 |
| A kereskedelem akadályozásáról szóló rendelet | 585 |
| A Közösség által életbe léptetett gazdasági szankciók | 586 |
| A közös mezőgazdasági politika | 586 |
| A közös mezőgazdasági politika célja, hatóköre, eszközei a Szerződésben | 587 |
| A közös környezeti politika | 593 |
| A környezetvédelmi akcióprogramok | 594 |
| A környezeti jog vázlata | 595 |
| A környezeti politika finanszírozása | 598 |
| A másodlagos jog | 598 |
| Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség | 600 |
| A magyar környezeti jog és az EK környezeti előírásai | 600 |
| A közös költségvetés | 601 |
| A költségvetés története | 601 |
| Az Agenda 2000 és az új pénzügyi terv (2000-2006) | 603 |
| A költségvetés egyes bevételei | 604 |
| A költségvetés kiadásai | 605 |
| A költségvetési jog alapjai | 608 |
| A költségvetési eljárás | 610 |
| A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése | 611 |
| A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme | 613 |
| A Közös Kül- és Biztonságpolitika és a Belügyi és igazságszolgáltatási együttműködés finanszírozása | 614 |
| Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája - az Unió második pillére, az Európai Unióról szóló szerződés V. Címe | 617 |
| A KKBP előzményei, céljai | 619 |
| A KKBP működése | 620 |
| A KKBP képviselete | 621 |
| A döntéshozatal módja | 622 |
| Az Európai Parlament és a Bizottság a KKBP-ben | 623 |
| Az Európai Bíróság közvetett kontrollja a KKBP terén | 624 |
| Szorosabb együttműködés a KKBP terén a Nizzai Szerződés értelmében | 625 |
| A KKBP a gyakorlatban | 626 |
| A közös védelmi politika felé | 626 |
| A Nyugat-Európai unió | 626 |
| A NYEU szervei | 627 |
| A csatlakozás előtt álló társult közép- és kelet-európai országok viszonya a KKBP-hoz | 628 |
| Dereguláció a személyek mozgása terén - az Unió harmadik pillére és az EK Szerződés IV. Címe | 629 |
| Bevezetés | 631 |
| Az együttműködés fejlődése | 631 |
| A Schengeni megállapodás | 632 |
| Az EK Szerződés IV. Címe. Vízum, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák | 634 |
| Döntéshozatal a IV. Címben | 637 |
| Az Európai Bíróság hatásköre a IV. Cím tekintetében | 637 |
| Az Európai Unió harmadik pillére | 638 |
| Az Europol | 639 |
| Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között | 640 |
| Döntéshozatal a harmadik pillérben (EU 34. cikk) | 641 |
| A Nizzai Szerződés újításai | 642 |
| A szorosabb együttműködés a harmadik pillérben | 642 |
| Jogesetmutató | 645 |
| Irodalomjegyzék | 669 |
Folytatás Microsoft-tal