Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után

Fülszöveg

Bónis György e munkája a főváros történetének ismeretlen oldalát, a magyar jogtörténet eddig eléggé elhanyagolt területét világítja meg: a két testvérváros bírósági gyakorlatát ismerteti a török kiűzése után. A perekben a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem legkülönfélébb kérdései kerülnek felszínre. Feltárul előttünk Buda és Pest újonnan települt lakosságának kriminalitása, a polgárok gazdasági tevékenysége, békés vagy civakodó együttélése, a patríciusok és a szegény nép ellentéte. Megismerjük azt a küzdelmet, amelyet a két város hatóságai a bécsi udvari kamara helyi szerve, a kamara adminisztráció és az osztrák katonai parancsnokság ellen vívtak meg azért, hogy maguk dönthessék el a polgárság büntető- és polgári pereit. Sorra lépnek fel a bíráskodás szervei és segédszemélyei: a városi tanács, a szindikus, a hóhér, a törvényszolga és a strázsamester. Nyomon követjük a büntetőeljárást, amelyben jelentős szerep jutott a kínvallatásnak, - és a polgári perek eldöntésének módját. A városok gyakorlatában előfordult bűncselekmények, az emberöléstől a hatósággal szembeni tiszteletlenségig; és a tettesekre kiszabott büntetések, a halálbüntetéstől a pellengérre állításig, a büntetőbírósági gyakorlat széles skáláját mutatják be. A polgári perekben a kereskedelemi társaságok, a váltó megjelenése, a török rabokkal folytatott kereskedés keltik fel elsősorban az olvasó érdeklődését. Különösen gazdag a becsületsértésnek és a testi sértésnek az iratanyaga. A családi és az öröklési jogi perek a pest-budai lakosság magánéletét világítják meg. Mindezeket az osztrák jog szabályai irányították, s a városi bíráskodás fölött a kuruc szabadságharc koráig a bécsi kamara helyi szerve gyámkodott. Vissza