400 év küzdelem az önálló Magyarországért

Szerző

Szerkesztő

'Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért ' összes példány

Kiadó:	Szikra Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	743 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a VI. kiadáshoz	5
Előszó az I. kiadáshoz	10
Előszó a II. kiadáshoz	11
1514-1849
Magyarország a feudalizmus hanyatlásának, bukásának és a polgári forradalmak győzelmének a korában. A magyar jobbágyság harca a feudalizmus és az idegen szolgaság ellen. A birtokososztályok polgárosuló, haladó és nemzeti részének küzdelme a nemzeti függetlenségért és a polgári átalakulásért	15
1514-1526.
A hűbéri társadalom átalakulása, paraszforradalmak, reformáció - az újkori Európa megváltozott hatalmi és társadalmi küzdelmeinek kibontakozása. Magyarország a történelmi fordulóban. Mátyás sikertelen kísérlete a nemzeti abszolút monarchia megteremtésére, 1514 - parasztforradalom, 1526 - Mohács: az önálló Magyarország összeomlása	17
1526-1711
A Habsburg-ház trónra jut Magyarországon. Vallási és nemzeti szabadságharcok - harc az ország birtokállományáért. A nagybirtok gazdasági átalakulása - csökkenő hadikedv, növekvő gazdasági tevékenység, A marhakereskedelem intenzív fejlődése - az udvar törekvése, a kereskedelem monopolizálására - egységes nemesi ellenállás. A Zrínyi-, Wesselényi-féle összeesküvés eltiprása - népi ellenállássá szélesedő felkelés: Rákóczi szabadságharca és a szatmári béke	32
1711-1790.
Magyarország gyarmatosítása - a meghódított terület kiárusítása - telepítés. Mária Terézia és II. József törekvései az adóbevételek fokozására, az ipar és kereskedelem fejlesztésére. Kísérletek Magyarország beolvasztására az egységes osztrák birodalomba gazdasági és társadalmi reformok útján. A magyar rendek ellenállása - az udvar retorziója a vám- és kereskedelempolitika terén, elmaradó ipar és kereskedelem, megbénuló mezőgazdság. Az udvari reformpolitika csődje	96
1790-1848.
Az 1789-es francia forradalom hatása Magyarországon. Az 1790-91-es országgyűlés és Martinovicsék mozgalma. A feudális abszolutizmus és a rendek egységfrontja a polgári átalakulással szemben. A magyar birtokososztály intenzívebb bekapcsolódása az árutermelésbe - éleződő összeütközések a magyar rendek és a bécsi dinasztia közt az értékesítést gátló vám- és kereskedelempolitika következtében. Küzdelem az ország polgári átalakításáért. Az átalakulás erői és képviselői - Széchenyi és Kossuth. Az erők elégtelensége a kiváltságos osztályokon belül	143
1848-1849	192
1849-1945
Magyarország a kapitalizmus fejlődése, hanyatlása, az imperializmus és a proletárforradalmak korában. A munkásosztály kialakulása, megerősödése és harca a forradalmi párt megteremtéséért, a polgári demokratikus forradalom befejezéséért, a nemzeti függetlenségért és a proletárforradalom győzelméért, a szocializmusért	253
1849-1900
Magyarország a klasszikus kapitalizmus és az imperializmusba való átmenet korában
Az osztrák önkényuralom, az abszolutizmus kora (1849-1867) Az abszolutizmus osztálytartalma. A nagybirtok és az osztrák nagyburzsoázia szövetsége és ennek politikája. Kísérlet egy nagyosztrák birodalom megteremtésére és Magyarország beolvasztására. Gazdasági és társadalmi következmények. A kapitalizmusba való átmenet korlátai - osztálytagozódás, osztályellentétek kiéleződése és nemzeti ellenállás. Az abszolutizmus válsága. 1860-as október diploma és kiegyezési kísérlet az arisztokrácia vezetésével. Az 1867-es kiegyezés a középbirtok közreműködésével	257
A kiegyezés és a magyar reakció uralmának stabilizációja (1867-1880) A kiegyezés politikai és gazdasági tartalma és következményei: a bécsi reakció és gazdasági tartalma és következményei: a bécsi reakció és a magyar birtokososztályok osztozkodása a hatalmon - vámszövetség Ausztriával - mezőgazdasági konjunktúra, a közlekedés kiépítése - a bantőke és a hitelszervezet fejlődése - a mezőgazdaság kapitalizálódása. A polgári fejlődés feudális és gyarmati korlátai - az osztályellentétek kiéleződése. A parasztság, városi kispolgárság és a munkásság nemzeti törekvése - a megyei nemesség többségének árulása és a szabadelvű párt születése (1875). A nagybirtok, a bank és a gentry hármasszövetsége és a 67-es kiegyezés reakciós stabilizációja - a dolgozó osztályok és a nemzetiségek elnyomatása. A magyar reakció külpoltikája - a német imperializmussal való szövetség megalapozása - Bosznia-Hercegovina megszállása (1878)	298
Az imperializmusba való átmenet és a kiegyezés válságának kezdete (1880-1900) A banktőke és a nagybirtok monopolisztikus gazdasági hatalmának növekedése. A nemzetközi verseny kiéleződése - mezőgazdasági válság. Az osztályellentétek fokozott kiéleződése - a szegényparasztság és földmunkásság forradalmi jellegű harca. A birtokososztályok és az osztrák burzsoázia ellentéte a piaci monopólium kérdésében - a magyar birtokososztályok "nemzeti jelszavak" alatt indított harca a monopólium biztosítására és a kiegyezés megváltoztatására. A bécsi reakció és magyarországi szövetségeseinek, a banktőke, a nagybirtok és a gentry legreakciósabb részének kísérlete a reakciós diktatúra kiszélesítésére és a háborús felkészülés biztosítására (Wekerle-Bánffy)	353
A magyar munkásmozgalom kialakulása (1867-1900). A magyar munkásmozgalom születése és harca a szociáldemokrata munkáspárt megteremtéséért. Kisipari segélyző egylet vagy politikai párt. Az Általános Munkásegylet megalakítása. A Párizsi Komműn és a magyar munkásmozgalom. A magyar munkásmozgalom kapcsolata az I. Internacionále Főtanácsával. A reakciós befolyás és a haladó forradalmi irányzat harca a magyar munkásmozgalomban: 1. a nemzeti kérdésben, 2. a párt kérdésében, 3. az ellenzékhez való viszony kérdésében - Táncsics és Frankel - Frankel harca a forradalmi és 48 örökét folytató munkáspárt megteremtéséért - Nem-választók pártja (1876). Általános Munkáspárt (1880). A reformizmus felülkerekedése és a szociáldemokrata párt megalakulása (1890). A szegényparasztság és a földmunkásság forradalmi mozgalma és annak elárulása. A reakció sikertelen kísérlete a mozgalom eltiprására. A nagyipari munkásság megszületése és a szociáldemokrata mozgalom megszilárdulása	323
A magyar munkásmozgalom az imperializmusba való átmenet idején. A kispolgári irányzat és az opportunizmus felülkerekedése a magyar munkásmozgalom vezetésében - A II. Internacionále Kísérlete a magyar munkásmozgalom megszilárdítására - a magyar szociáldemokrata párt megalakulása - a munkásmozgalom kiszélesedése és szervezeti megszilárdulása - a munkásság, szegényparasztság és földmunkásság forradalmi mozgalma és ennek árulása	373
1900-1917
Magyarország az imperializmus és a proletárforradalmak korának első szakaszában
Európa az imperializmus küszöbén	385
Magyarország az első világháború előtt. A monopolkapitalizmus magyarországi fejlődése és képviselői. A bank és nagybirtok fokozott összefonódása - a nagyipar és a nagyipari munkásság születése. Változatlan gyarmati függés és ellentmondásai. A dualizmus válságának elmélyülése - a birtokososztály nemzeti koalíciója, és a nemzeti követelések feladása, a koalíció népellenes politkája és bukása. A bank és nagybirtok szövetsége a diktatúra fokozása és a háborús felkészülés jegyében	390
A munkásmozgalom az első világháború előtt. Az ipari munkásság fejlődése és a szervezett munkásság növkedése. Az 1905/6-os orosz forradalom, s a munkásság és a szegényparasztság spontán forradalmi mozgalma Magyarországon. A magyar munkásmozgalom sajátos körülményei - a forradalmi elmélet és párt hiánya a magyar munkásmozgalomban. a magyar munkásosztály stratégiai helyzete, feladtai és a SzDP poltikája: 1. a forradalom, 2. a nemzeti függetlenség, 3. a munkásosztály vezető szerepe és szövetségi politikájának kérdése. A SzDP jellege - a politikai párt kiépítésének szabotálása és alárendelése a szakszervezeti bürokráciának. A SzDP gyakorlati politikája és az ellenzék kialakulása és politikája. A munkásság 1912-es forradalmi megmozdulása. A reformizmus árulása és az ellenzék ideológiai és politikai erőtlensége a forradalmi munkáspárt megteremtésére	413
Magyarország az első világháborúban. A magyar reakció háborús felelőssége - a szociáldemokrata párt az imperializmus szolgálatában. - A dolgozó tömegek háborús kizsákmányolása - az oszrák-magyar hadvezetés kudarca. A háborús válság és a politikai harc éleződése - a reakció első különbéke kísérletei - a munkásosztály a háború ellen és a kizsákmányolás ellen. Az 1917-i februári orosz forradalom, és a sztrájkmozgalom forradalmi kiélesedése Magyarországon
1917 október-1919 augusztus
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatása Magyarországon. A sztrájkmozgalom forradalmi növekedés 1917 októbere után - az 1918 januári általános sztrájk és a szociáldemokrata párt árulása. Az osztrák-magyar hadsereg veresége az olasz fronton. A válság kiéleződése - az Oroszországból visszatért hadifoglyok és szökött katonák forradalmi mozgalma - az 1918 júniusi sztrájk a MÁV-gépgyárban. Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia katonai és politikai összeomlása - az 1918 október 31-i polgári-demokratikus forradalom győzelme Magyarországon	463
Az 1918-as polgári-demokratikus forradalom és a kommunista párt megszületése Magyarországon. A polgári-demokratikus forradalom ellentmondásai és a dolgozó tömegek harca a forradalom továbbviteléért - munkás- és katonatanácsok alakulása. 1918 november 20: a kommunista párt megalakulása és harca a munkásosztály és a dolgozók többségének megnyeréséért. A kommunista párt politikája az államhatalom (polgári demokrácia vagy proletárdiktatúra) kérdésében, a földkérdésben - harca a tőkések kisajátításáért. A burzsoáziának és legfőbb támaszának: a jobboldali szociáldemokratáknak ellenforradalmi szervezkedése - kísérlet a kommunista párt erőszakos megsemmisítésére - a tömegek harca a kommunista pártért. 1919 március 21 - az első magyar proletárdiktatúra létrejötte	474
A Magyar Tanácsköztársaság harca a hazaáruló borzsoá ellenforradalom és annak imperialista szövetségesei ellen. A Forradalmi Kormányzótanács kiáltványa és intézkedései: az üzemek államosítása - a Vörös Hadsereg felállítása - a tanácsrendszer bevezetése és a nagybirtok nacionalizálása - a nép szociális és kulturális színvonalának emelése. Az imperialisták fegyveres beavatkozása és a Tanácsköztársaság fegyveres harca a proletárdiktatúra védelmében - a magyar Vörös Hadsereg győzelme a cseh burzsoá csapatok felett. A proletárforradalom erőinek megtorpanása és ennek politikai okai. A kommunista párt önállóságának s a párt vezető szerpének feladása - a fiatal kommunista párt ideológiai tapasztalatlansága és Kun Béla felelőssége. Az ellenforradalmi reakció - és a jobboldali szociáldemokraták aknamunkája. A Clemenceau-jegyzék, és a Vörös Hadsereg visszavonulása - a hazaáruló ellenforradalom és az imperialiták felülkerekedése. Az első magyar proletárdiktatúra jelentősége és öröksége	494
1920-1945
Magyarország a Horthy-fasizmus igájában
Az imperializmus az első világháború után	513
A kapitalizmus ellenforradalmi restaurációja. Az ellenforradalmi terror, az angol-amerikai imperializmus és a szociáldemokrata párt szerepe a Horthy-fasizmus stabilizációjában. A trianoni béke. A bethleni konszolidáció osztályjellege és politikája - a tőkés diktatúra parlamenti biztosítása - földreform - infláció - ellentétek a konzervatív agrárius szárny és a finánctőke közt a stabilizáció, a vám- és adópolitika kérdésében. A szociáldemokrata párt áruló politikája és a kommunista párt fellépése. Az ellenforradalmi reakció szovjetellenes imperialista külpolitikája	531
A kommunista párt újraszervezése és harca a Horthy-fasizmus ellen. A magyar munkásmozgalom az 1920-as évek elején. A Kommunisták Magyarországi Pártja újraszervezése - a KMP első kongresszusa, és politikai célkitűzései. A párt lenini útmutatást követő harca a tömegek közvetlen érdekeiért, a párt és a tömegek kapcsolatának kiszélesítéséért, s legális politikai tömegpárt létrehozásáért - a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, és politikai harca. A Horthy-fasizmus kísérlete a párt megsemmisítésére: a Rákosi-per - A KMP és az MSzMP újjászervezése a Rákosi-per után - a harc kiéleződése s a párt növekvő politikai nehézségei - a demokratikus népi front létrehozásának problémája. A fasiszta terror fokozódása, s az MSzMP erőszakos feloszlatása. A III. Internacionále 1928-i kongresszusának útmutatása	567
Az 1929-1932-es válság. A mezőgazdasági kivitel és ipari termelés visszaesése. A munkásság és dolgozó parasztság helyzete, forradalmi elégedetlensége és mozgalma. A bethleni konszolidáció politikai bázisának felbomlása - ellentétek a tőkés osztályok között - nagybirtok és a bank- és ipari tőke eltérő politikája és megegyezése. A válságnak a Horthy-fasizmus szellemében való megoldása. A munkásság és szegényparasztság mozgalmainak eltiprása - a szociáldemokrata párt áruló poltikája. Az ellenforradalmi reakció és a Hitler-fasizmus szövetségének megalapozása	596
Magyarország a hitlerizmus jármában és a második világháború. A fasizálódás sajátos formája és ellentmondásai a magyar reakció politikájában. A Gömbös-kormány csődje és visszatérés az "alkotmányos" politikához. A magyar reakció kétkulacsos politikája és Magyarország háborús pusztulása. A kisgazdapárt politikája a földreform, a fasizmussal való belpolitikai párt kettős politikája - a jobb- és baloldali szociáldemokrata vezetők a Horthy-fasizmus és az imperializmus szolgálatában	622
A második világháború és hazánk felszabadítása (1939-1945)	661
Befejezés
A magyar nép és a kommunista párt harca a népi demokrácia győzelméért és a szocializmusért. A szocializmus győzelme nemzeti függetlenségünk feltétele. Függetlenségünk védelme a szocialista építésnek, népünk jólétének, hazánk szabad és önálló fejlődésének legfontosabb feltétele	683
Időrendi áttekintés	702
Forrásmunkák jegyzéke	717
Tartalom	730