Demokrácia és politikatudomány a 21. században

Előszó

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, illetve a korábbi Pázmány Péter Tudományegyetem egyaránt a magyarországi állam- és politikatudományi oktatás és kutatás központi, meghatározó jellegű intézményei voltak, ma is azok, és reméljük, azok maradnak a jövőben is. A „régi" politika- és államtudományt ugyan kiirthatták a kommunista hatalomátvétel után, és a burzsoá állam- és jogbölcselet kritikájára szakosodott „tudósok" területére száműzték, azonban a politikatudomány újjászerveződése a kádári „puha" diktatúrában, éppen az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tette lehetővé az első, a sokat bírált „burzsoá áltudományt" ismét a felsőoktatásban intézményes címkévé avanzsáló „politikatudomány" elnevezés használatát. Minden bizonnyal Bihari Mihály személyes érdeme, a nyolcvanas évek közepén, 1984. október 1-vel a „Politológia Csoport" megalapítása, amely 1989-ig kutatócsoportként az MTA támogatásával működött. A kutatócsoport, és a korábbi Tudományos Szocializmus Tanszék párhuzamos működése a Karon a kutatási és oktatási tapasztalatok felhalmozását tette lehetővé. Ha fellapozzuk az akkori munkatársak 1989 előtti publikációit, Bihari Mihály, Pokol Béla, Körösényi András, Schlett István, Vida István és mások munkáit, akkor eléggé nyilvánvaló, hogy a tudományos kutatásban és oktatásban hosszú évek munkájával megalapozott, a tapasztalatok felhalmozásával járó folyamat szervezeti következménye volt 1989-ben a Politológia Tanszék megalapítása. Nem szabad említés nélkül hagyni az ELTE ÁJK Tudományos Szocializmus Tanszékének szerepét ebben. A Politológia Csoport és a Tudományos Szocializmus Tanszék 1989-ben egyesültek Politológia Tanszékké, és az egyesülési folyamatba a „tud.szoc" komoly tudományos eredményeket hozhatott be, mint például az MTA Szociológiai Intézetével együttesen kiadott, a Miszlivetz Ferenc szerkesztette „Fejlődés-tanulmányok" sorozat köteteit, amelyeket méltatlanul fed a por és a feledés, pedig reprint újrakiadásuk a 21. század kihívásaihoz nyújtott elméleti fogódzók kialakításához minden szempontból indokolt volna. A Tudományos Szocializmus Tanszék mint kiadó adta ki politológiai könyvsorozatában Kukorelli István, Bihari Mihály - ma mindketten az Alkotmánybíróság bírái - a politikai reformvitákhoz fontos hozzájárulásokat nyújtó politológiai munkáit a nyolcvanas években. Olyan oktatókat hallgathattak itt a diákok, mint Gyarmati György, Boros Zsuzsa, Szabó Dániel, Schlett István, Széli János, Szigeti Péter, Papp Gábor és mások, akik a későbbi jelenkortörténeti-politológiai fejlődés úttörő és vezető személyiségeinek bizonyultak. Vissza