Előszó
Minden könyvtártörténeti munka - főleg, ha valamilyen évforduló szolgál alapul megszületéséhez alkalmat kínál arra, hogy felidézve a hajdani történéseket, összegezzük az elért eredményeket, elemezzük és értékeljük a megtett üt fontos állomásait, s intézményünket elhelyezzük egy tágabb kontextusban. Miután egyeden könyvtár sorsa, fejlődéstörténete sem önmagában álló, nem választható el az adott kor kulturális, társadalmi és gazdasági hatásaitól, a fenntartó környezet elvárásaitól, története szerves lenyomata minden kor művelődés- és társadalomtörténetének. Mi könyvtárosok szeretnénk hinni, hogy nemcsak lenyomata, de egyúttal alakítója, formálója is egy-egy könyvtár a szűkebb - tágabb környezetének, így története összeforr nemcsak egy bizonyos kor könyvtárügyével, de szervesen illeszkedik az adott megye, település művelődéstörténetéhez, gazdagítva azt egy kor vagy korszak értékszemléletének sajátos lenyomatával.
A megyei könyvtárak történetének megírása, szolgáltatásai hatékonyságának elemzése, az intézményesült hálózatépítés és működtetés értékelése Magyarországon egyúttal azt is jelenti,hogy egy sajátos korszakát tekintjük át a hazai könyvtártörténetnek. Egy olyan korszakát, amelyben egy-egy megyei könyvtár története összeforrt az adott megye könyvtárainak történetével. A megyei intézmény helyzete mindenkor hatással volt a megyében működő közkönyvtárak, körzeti, járási, városi és községi könyvtárak fejlődésére. Hisz a megyei könyvtárakat egy 1952-es minisztertanácsi határozat alapján azzal a céllal hozták létre, hogy mint hálózati központok területi feladatokat ellátva gondoskodjanak az adott megye könyvtári ellátásának fejlesztéséről, s a későbbi évtizedekben is összeforrt a megyei könyvtárak sorsa a közigazgatási változásokkal. így aztán egy-egy megyei könyvtártörténet igazán nemcsak egy adott intézmény elmúlt évtizedeit öleli fel, de sokat elárul, szakmai hitelességgel vall a népkönyvtárak helyzetéről, a tanácsi, majd önkormányzati fenntartású könyvtárak fejlődéséről, fejlesztési elképzelésekről, szakmai tendenciákról, együttműködésekről is.
A krónikások minden esetben nehézségekkel küzdenek, hisz a rendelkezésre álló források gazdagsága, vagy időnként jelentkező hiányossága ellenére is szeretnének többet elmondani egy könyvtárról annál, mintsem kronologikus felsorolását adják az eseményeknek. A történések mögött megbúvó tapasztalatokra, az elmúlt korok eredményeinek és olykor tévedéseinek feltárására szükség van ahhoz, hogy megnyugtató módon, elfogultság nélkül tudjuk értékelni a jelen eredményeit, s reálisan tervezzük jövőnket.
Egy könyvtár sohasem azonosítható csak a dokumentumoknak helyet adó épülettel, s önmagában a gyűjtemény, annak alapos és sokoldalú feltárása, elemzése sem elegendő ahhoz, hogy a valósághoz akárcsak közelítő képet kapjunk egy adott intézményről, a könyvtárról. Szólnunk kell a gyűjteményekről, a szolgáltatásokról, a könyvtár mibenlétét megvalósító szervezet alakulásáról, a könyvtár dolgozóiról, de szólnunk kell azokról is, akikért ezt az intézményt létrehozták, akikért voltunk, vagyunk és működünk: az olvasóról is. Nem könnyű feladat ilyen sok szempontnak eleget tenni, de igyekszünk intézményünket, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárat minél több szempontból bemutatni, minél több arcát megmutatni. Ezért hát egy kalandra hívom kedves olvasóinkat, egy rövid időutazásra a múltba, jöjjenek velünk vissza az időben és a térben, s a 60 éves évforduló apropóján fedezzük fel múltunk kincseit, csodálkozzunk rá gyűjteményünk néhány rendkívül értékes darabjára, fedezzük fel az intézmény munkatársai között kedves könyvtárosunkat, tanítómesterünket. És nem utolsó sorban emlékezzünk meg azokról, akik e könyvtár építésében, alakításában, fejlesztésében áldozatos munkájukkal, kiemelkedő szakmai tudásukkal, és mindenkor nagy szakmai alázattal vettek részt.
Vissza 
