Előszó
Rendhagyónak is tekinthető az idei A 100 leggazdagabb kiadvány. Nem azért, mert 102 vagy éppen 210 milliárdost találnak a következő lapokon, hanem mert lényegesen megváltozott a rangsor összetétele. Az első kiadvány, azaz 2002 óta az élbolyban lévő Demján Sándor még tavaly azt mondta: néhány éven belül a 100 leggazdagabb listájának élén állók teljesen kicserélődnek. Új arcok, új gazdagok és új sikertörténetek jelennek meg - tettem hozzá gondolatban. Nos, a nagyvállalkozó jövendölése egy éven belül beigazolódni látszik. Az idei listán ugyanis meglehetősen sok, szám szerint tíz új szereplő jelent meg, míg két régebbi újra előkerült. Ez önmagában még nem lenne különös, az a szokatlan, hogy tekintélyes részük alig néhány év alatt tett szert vagyonára, ráadásul úgy, hogy jelentős állami megrendeléseket kapott. Ömlött az uniós és az állami támogatás a cégek egy részébe - és itt akár le is lehetne zárni a bevezetőt egy tömör mondattal: ez van, kérem!
Ám mégsem állhatunk meg itt. Mert NEM ez van, sőt egyre kevésbé van ez. Az elmúlt év második felétől ugyanis újabb átrendeződés indult el a gazdaságban. A korábbi években kedvencnek számító vállalatok egy része kihullott a „szimpátia rostáján", miközben újak nyerték el a kormányzat tetszését. Ez a változás igencsak feladta a leckét szerzőinknek, mert így nem végezhetők el hagyományos módon a vagyonértékelések. A tavalyi vagy a 2013-as eredmények ugyanis emiatt nem jelenthetnek kiindulópontot a cégek teljesítményének, értékének meghatározásához. Maximum eligazítást adhatnak. Az „új gazdaság-új gazdagság" egyetlen értékmérője a jelen lett a jövő helyett: ami már megvan, az számolható, ám aki a jövőre vonatkozó kalkulációt akar készíteni, vagy illúziókat kerget, vagy felelőtlen.
Pozitív fejlemény, hogy az elmúlt évben valamelyest tisztult a piac. Láthatóvá vált néhány korábban homályban lévő cégszerkezet, tulajdonosi háttér, ami megkönnyítette a munkánkat. Ennek köszönhetően olyanok is bekerültek az idei 100-as listába, akik az elmúlt években éppen céghálójuk tisztázatlan, átláthatatlan struktúrája miatt maradtak ki. Ezt vehetjük biztató jelnek is.
Végül van még valami, amit nagyon fontosnak tartunk! Idei kiadványunkban is találhatnak olyan cégtulajdonosokat, akik „csak azért is" itthon maradtak, csak azért is bebizonyítják, hogy itthon is lehet világsikerű vállalkozásokat működtetni, itthon is lehet valaki a legjobb abban, amivel foglalkozik. Nem a pályázati pénzek lehívásában-leszívásában, hanem az átlátható, forintban és euróban mérhető teljesítményben. Ha átböngészik az idei 100-as listát, nem lesz nehéz megtalálni őket.
Vissza 
