A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai (dedikált példány)

Tartalom

ELŐSZÓ 9
BEVEZETÉS 11
I. A NYELVTUDOMÁNY VISZONYLAGOS ÖNÁLLÓSULÁSÁNAK
(AUTONÓMIÁJÁNAK) KORSZAKA 21
Ferdinánd de Saussure (1857-1913) 21
Tudományos felfogásának kialakulása 21
A nyelvtudomány tárgya. A külső és belső nyelvészet 22
A nyelv és a beszéd (langue-parole) 23
A nyelv rendszerjellege. A nyelvi jel természete 26
A forma és a szubsztancia viszonya a nyelvi rendszerben 30
A diakrónia és a szinkrónia viszonya a nyelvi rendszerben 32
A szintagmatikus és asszociatív (paradigmatikus) viszonyok 35
A nyelvtudomány helye a tudományok rendszerében 37
A strukturális nyelvészet elméleti és módszertani alapjai 39
A strukturális nyelvészeti irányzatok és a különböző tudományok közötti
kapcsolatok néhány kérdése 41
A szerkezet (struktúra) és a rendszer fogalma a strukturális nyelvészetben 43
A módszer kérdése a strukturális nyelvészetben 46
A nyelvészeti strukturalizmus klasszikus irányzatai 50
A Prágai Nyelvész Kör kialakulása 50
A Prágai Nyelvész Kör elméleti tételei 51
A Prágai Nyelvész Kör fonológiai elmélete 53
A Prágai Nyelvész Kör grammatikai felfogása 58
A funkcionális nyelvek és stílusok vizsgálata. A nyelvművelés
kérdései 63
A koppenhágai glosszematikai irányzat 69
Louis Hjelmslev glosszematikája 71
Az új elmélet kialakulása 71
A tartalom és a kifejezés szintje 73
A glosszematika helye a nyelvtudományban 76
A glosszematikus elemzés módszere 76
A jelek és figurák (nem jelek) 78
A glosszematikus elmélet lényege 81
A langue-parole a glosszematikában 82
A glosszematika gyökerei és jellege 83
A glosszematika az elmélet és a gyakorlat tükrében 85
Az amerikai deskriptív nyelvészet. Kialakulásának körülményei és
gyökerei 88
Franz Boas (1852-1942) 89
Edward Sapir (1884-1939) 92
A lélektan és az amerikai nyelvtudomány 95
Az amerikai deskriptív nyelvészet tagolódása 97
A yale-i iskola 97
Az Ann Arbor-i iskola tevékenysége 99
A generatív transzformációs grammatika 100
Leonard Bloomfield nyelvészeti felfogása 100
Bloomfield nyelvelméletének alaptételei 104
Az Ann Arbor-i szemlélet 110
A transzformációs módszer 114
A genfi nyelvészeti iskola 117
Charles Bally (1865-1947) 118
Albert Sechehaye (1870-1946) 121
Szergej Karcevszkij (1884-1955) 126
Henri Frei (1899-) 127
A londoni nyelvészeti iskola (az angol strukturális nyelvészet) 129
A funkcionális iskola (Román Jakobson és André Martinet) 145
Az összehasonlító-történeti nyelvészet 20. századi történetének vázlatos
áttekintése 156
Rövid kitekintés Antoine Meillet munkásságára 165
Joseph Vendryes (1875-1960) 171
II. A GENERATÍV NYELVÉSZET KIALAKULÁSA ÉS TÉRHÓDÍTÁSA 175
Előzmények 175
A generatív-transzformációs grammatika mibenléte (alapelvek) 176
A generatív nyelvelmélet filozófiai alapjai 177
A generatív nyelvelmélet nyelvészeti alapjai Chomsky felfogásában 180
A generatív-transzformációs grammatika differenciálódása 193
Az előfeltevések mibenléte 197
A beszédaktus-elmélet lényege 198
A magyar generatív grammatikai próbálkozások 200
Néhány szó a közép-kelet-európai országokban folyó generatív nyelvészeti
kutatásokról a nyolcvanas években 202
III. A TUDOMÁNYKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLYÜLÉSE, A HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS EGYSÉGE A HETVENES-NYOLCVANAS-KILENCVENES ÉVEK NYELVTUDOMÁNYÁBAN 209
A hetvenes-nyolcvanas évek nyelvtudománya 209
A szövegtan (szövegnyelvészet) kialakulása. Elméleti és módszertani
kérdései. A szövegtan részterületei 210
A szövegnyelvészet kapcsolatai a különböző tudományterületekkel 217
A szövegnyelvészet alkalmazási területei 218
A szöveg mibenléte 219
A szövegkohézió 222
A szövegnyelvészet és az irodalmi alkotások 225
A nem irodalmi és az irodalmi szövegelmélet 226
A szövegnyelvészeti kutatások rövid története 228
Szövegnyelvészeti kutatások a nagyvilágban 230
A magyar nyelvterületen folyó szövegnyelvészeti kutatások 241
A stilisztikai kutatások kibontakozása és eredményei 245
Charles Bally stilisztikai felfogása 246
A stilisztika és a stílus 248
Stilisztikai kutatások a nagyvilágban 253
A magyar nyelvterületen folyó stilisztikai kutatások 261
A szociolingvisztika kialakulása és eredményei. Bevezető megjegyzések 266
Terminológiai kérdések 269
A szociolingvisztikai felfogások differenciálódása 272
A szociolingvisztika kapcsolata a különböző tudományokkal 278
A szociolingvisztika, a nyelvi normák és a nyelvi funkciók kérdése 280
A két- és többnyelvűség és a diglosszia 281
A nyelvi helyzet fogalma 284
Az angol szociolingvisztika 286
Basil Bernstein elmélete 287
A Közép-Kelet-Európában folyó szociolingvisztikai kutatások 289
A matematikai nyelvészet kibontakozása és fejlődése a hetvenes-nyolcvanas
években. Bevezető megjegyzések 296
A matematikai nyelvészet kialakulásának feltételei 296
A matematikai nyelvészet fogalma és „differenciálódása" 300
A matematikai nyelvészet térhódítása Európában és Amerikában 303
Az etnolingvisztika alapvető kérdései 308
A Sapir-Whorf-féle hipotézis (A nyelvi relativitás elmélete) 309
Az újhumboldtianizmus 315
EPILÓGUS 325
VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM 329

Témakörök