| Előszó a magyar kiadáshoz | 9 |
| Bevezetés | 13 |
| A jogfilozófia a hegeli filozófia egész rendszerében | |
| Hegel politikai nézeteinek általános fejlődése | 17 |
| Hegel filozófiájának rendszere és módszere | 39 |
| Németország társadalmi és politikai helyzete a "Jogfilozófia" megalkotása idején. A "Jogfilozófia" osztálytartalma | 62 |
| "Ami ésszerű, az valóságos, s ami valóságos, az ésszerű" | 70 |
| A szabad akarat hegeli fogalma | 86 |
| A jog fogalma és a "Jogfilozófia" rendszere | 96 |
| Az elvont jog tana | |
| Az elvont jog fogalma. Az absztrakttól a konkréthoz való felemelkedés mint a "Jogfilozófia" rendszere | 103 |
| Hegel tanítása a tulajdonról | 108 |
| Hegel tanítása a szerződésről | 119 |
| Hegel tanítása a jogtalanságról és fajairól | 121 |
| Hegel tanítása a büntetésről | 130 |
| Hegel büntetőjogi elméletének metodológiai értékelése | 141 |
| Hegel büntetőjogi elmélete és a burzsoá társadalom gazdasági rendszere | 157 |
| Hegel metodológiai kritikája a korabeli büntetéselméletek fölött | 170 |
| A hegeliánus büntetőjogászok a büntetés utilitáruis feladatairól | 181 |
| A moralitás tana | |
| A moralitás fogalma | 189 |
| A cselekedet fogalma mint a belső és a külső egysége | 191 |
| "A szellem fenomenológiája" a fiziognómusok és a frenológusok elméleteiről | 195 |
| Hegel felfogása a gyanún alapuló büntetésről | 201 |
| Az "eltökéltség" mint a beszámítás szubjektív feltétele. A gondatlanság miatti felelősség kérdése a "Jogfilozófiá"-ban és a hegeliánus büntetőjogászok műveiben | 204 |
| Az "eltökéltség" tartalma. Az elkövetett bűntett szükségszerű és esetleges következményei | 208 |
| A szándék és a jólét fogalma. Hegel felfogása a közvetett szándékról | 215 |
| A beszámíthatatlanság | 221 |
| A cselekedet indítékai | 227 |
| A végszükség | 231 |
| A jó és a lelkiismeret fogalma.A jogellenesség és a szubjektív akarat joga | 239 |
| Kant etikájának bírálata. A moralitás hegeli objektív idealista értelmezése | 239 |
| A büntetőjogi felelősség szubjektív alapjai | 244 |
| Az emberi cselekedetek elbírálásának objektív kritériuma | 248 |
| Az erkölcsiség tana (az erkölcsiség általános fogalma, a család, a polgári társadalom) | |
| Az erkölcsiség fogalma | 253 |
| A család. A gyermekek fegyelmezése | 258 |
| A polgári társadalom fogalma | 260 |
| A szükségletek rendszere | 262 |
| A jogszolgáltatás. A törvény. Kodifikálás | 267 |
| A szokásjog | 277 |
| A törvény alkalmazása a konkrét esetekre | 281 |
| A bűncselekmény mint társadalomra veszélyes cselekmény. A büntetés mint a társadalom állapototának függvénye | 284 |
| A biróság mint a hatalom szerve. A polgárok egyenlősége a biróság előtt. A bírósági eljárás nyilvánossága | 291 |
| Az igazság megállapítása a bírósági eljárásban | 295 |
| Az esküdtszék | 299 |
| Marx írásai a Rheinische Zeitungban a birósági szervezet és eljárás demokratikus formáinak védelmében | 302 |
| A rendőrség és szerepe | 305 |
| A polgári társadalom alapvető ellentmondása | 309 |
| A testületek | 314 |
| Az erkölcsiség tana (az állam) | |
| Az állam fogalma | 317 |
| Az általános és a különös egysége az államban. Az alkotmányos monarchia mint az állami alkotmány ésszerű formája | 324 |
| A fejedelmi hatalom. A megkegyelmezés joga | 329 |
| A kormányzati hatalom. Visszaélés a hivatalos hatalommal | 334 |
| A törvényhozó hatalom | 339 |
| A közvélemény. Sajtóbűncselekmény | 350 |
| Hegel "Jogfilozófiá"-jának politikai értékelése | 356 |
| Az újhegelianizmus és Hegel tanítása az államról és a jogról | 364 |
| A háború és a nemzetközi jog problémája | 371 |
| A világtörténelem | 375 |
| Befejezés | 381 |
| Jegyzetek | 387 |
