1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Balaton

Vízügyi közlemények különszám - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Balaton életében az elmúlt évszázadok során a száraz és a csapadékos periódusok váltogatták egymást. A tó vízmérlege sokéves átlagban évente 270 millió m3 felesleget mutat, mely vízoszlopban... Tovább

Előszó

A Balaton életében az elmúlt évszázadok során a száraz és a csapadékos periódusok váltogatták egymást. A tó vízmérlege sokéves átlagban évente 270 millió m3 felesleget mutat, mely vízoszlopban mérve 45 cm-t jelent. 2000-2003 között, négy éven át rendkívül száraz időjárás volt tapasztalható. Az éves csapadékhiány 30-40%-ot tett ki, mely halmozottan mintegy 600 mm volt, vagyis három és fél év alatt egy évnyi csapadékmennyiség hiányzott a Balaton térségében. A csapadékhiány országosan leginkább a Zala vízgyűjtő területét és a Balaton térségét sújtotta, de nemcsak a Balatont, hanem a Velencei-, a Fertő- és a Tatai-tavat is érintette. 1863, a Sió-zsilip és -csatorna megépítése óta eltelt 140 év alatt a jelenleginél súlyosabb vízhiány 7 alkalommal - esetenként tartósan és elhúzódóan is - előfordult. 2002-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) a Balatoni Fejlesztési Tanácstól (BFT) arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg, melyek a vízpótlás lehetséges alternatíváit. A korábbi tervekből kiindulva elemezték a vízátvezetés különböző megoldásait a Drávából, a Murából, a Dunából és a Rábából. Vizsgálták a különböző variánsok műszaki megvalósíthatóságát, azok hatását a vízminőségre és az élővilágra, becsülték a költségeket. A szóba jöhető változatok közül a Rábából történő átvezetést tartották a legmegfelelőbbnek. A vízpótlást megerősítő vagy elvető döntés kellő szakmai előkészítéséhez és megalapozásához a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szükségesnek tartotta műszaki, ökológiai és gazdasági vizsgálatok elvégzését, amelyre Somlyódy László akadémikust (BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék) és az általa irányított tudományos munkacsoportot kérték fel 2003 nyarán. Feladatukat képezte, hogy
- elemezzék a különböző alacsony vízállások előfordulási gyakoriságát és a Balaton vízmérlegét a múltbeli adatok alapján,
- értékeljék az éghajlatváltozás lehetséges hatásait
- adjanak tudományos véleményt a balatoni vízpótlás szükségességéről. E munkákhoz kapcsolódva az ÖKO Rt. megbízást kapott a balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálatára; az MTA Szociológiai Kutatóintézete pedig a Balaton esetleges vízpótlási változatainak a társadalomra gyakorolt hatását vizsgálta. A Balaton alacsony vízállása meghatározóan a természeti tényezők következménye, ezért a tó vízmennyiségének műszaki beavatkozásokkal történő pótlását környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontok nem indokolják. A vízpótlás kérdésében jelentős érdekellentétek keletkeztek, miután a turizmusban, az üdülésben és a hajózásban érdekeltek viszont igényelnék a magasabb vízállást. A más vízgyűjtőről történő vízpótlás ugyan műszakilag megvalósítható, de ökológiai szempontból igen összetett és kockázatos. A tó vízminősége környezeti és turisztikai szempontból egyaránt kiemelt kérdés; 1995 óta javuló képet mutat és közelít az 1960-as évek állapotához. Vissza

Tartalom

Szlávik Lajos: Szerkesztői előszó 5
Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?. 9
Clement Adrienne - Istvánovics Vera - Somlyódy László: A Balaton vízminőségi állapotának értékelése 63
Varga György: A Balaton vízháztartási viszonyainak vizsgálata 93
Nováky Béla: A Balaton vízpótlása és az éghajlata 105
Koncsos László - Honti Márk - Somlyódy László: A Balaton vízháztartásának statisztikai vizsgálata 125
Szilágyi Ferenc: A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére 145
Istvánovics Vera: Vízpótlás és a Balaton ökológiai állapota 167
Gaál Róbert - Pannonhalmi Miklós - Somogyi Péter - Sütheő László: Vízkészletgazdálkodási kérdések a Rába vízgyűjtőn 187
Clement Adrienne: A rábai vízpótlás hatása a vízjárásra és a Keszthelyi-medence foszforterhelésére 199
Szilágyi Ferenc - Szabó Szabolcs: A szabályozási szint emelése a Balatonban: lehetőségek és korlátok 219
Simonffy Zoltán: A vízpótlás lehetősége karsztvízből 235
Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei 249
Tombácz Endre - Gulyás Pál - Mozsgai Katalin: A balatoni vízpótlás lehetséges megoldásainak környezeti vizsgálata 283
Tamás Pál - Vári Anna - Ferencz Zoltán: Lakossági és elit csoportok véleménye a Balaton régió problémáiról és a vízpótlás lehetőségeiről 313
Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapós és a Sió szabályozásának első tervei 329
Szlávik Lajos: A Sió vízrendszer szabályozásának és a balatoni vízpótlás gondolatának történeti áttekintése 365
Szlávik Lajos - Sziebert János - Váradi József - Zellei László: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata 381
Szlávik Lajos - Kumánovics György: A Balaton állapotának alakulása 2003-2005 között 431
Szlávik Lajos - Fejér László - Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából 439
A Balaton és vízgyűjtője a Vízügyi Közleményekben (Bibliográfia) 475
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv