Előszó
Szeretem a Balatont. A színét percenként változtató vizet, az ember léptékű szelíd pannon tájat, az itt élő embereket, a hozzájuk kötődő irodalmi, zenei, festészeti és történelmi emlékeket, saját...
Tovább
Előszó
Szeretem a Balatont. A színét percenként változtató vizet, az ember léptékű szelíd pannon tájat, az itt élő embereket, a hozzájuk kötődő irodalmi, zenei, festészeti és történelmi emlékeket, saját emlékeimet, a nyaralásokat édesanyámmal, diáktársaimmal és családommal a tóparton, a kirándulásokat a lankás somogyi dombságra, a Balaton-felvidékre, a zalai erdőkbe...
Augusztus végi estén hajtok a tó partján Aligától Badacsony felé. Alig néhány kocsi jön szembe, akár nyolcvannal is lehetne haladni a településeken, mintha nem is egy üdülőhelyen, hanem valahol a pusztában lennék. Eltűnt a tíz napja még hullámzó tömeg, a discók harsogása, a fényreklámok vibrálása. A kempingekben alig van már sátor, csak egy-két lakókocsi. Kihalt, pedig még el sem múlt a nyár... Fűzfőnél a Nitrokémia savanyú illata varázsolja elő az állandóság érzetét, Csopak előtt útépítés ébreszt, Füreden a már városiasabb fények és a kemping melletti szennyvíz-átemelő tapintatlan bűze. Azután ismét csend és magány, egy vonat robog át az út és a tó közötti hagyományőrző síneken, Zánka előtt felvillan a Gyermeküdülő Centrum betonkolosszus főépületének néhány kivilágított ablaka, arrébb a falu már teljesen kihalt, aminthogy Szepezd, Révfülöp és a többi település is, közöttük a part menti útról fel-feltárul a tó ezüstös tükre és a déli part fénykoszorúja, jobbra fentebb egy-egy szőlősornyi csíkra szétaprózott tábla gazos rengetegén túl néhány nyaraló kitartó fénye pislákol, este tíz óra van 1993 nyarán...
Féltem a Balatont. Velünk emberekkel igazi nagy ellensége támadt, aki képes elrabolni partjait, és a nádasokat betonteknővé, a ligeteket és a tájba simuló kis falvakat túlzsúfolt városka szörnyetegekké, a tó ivóvizét fertőzéseket okozó kotyvalékká átformálni. Néhány évtized alatt meg tudtuk rontani a természet húszezer éves ajándékát és még mindig folytatjuk a rontást... Vajon meddig lehet még?
Kutatom a Balatont. A turizmusát, annak a jövőjét, tehát mindent. A legjobb tapasztalatok a világban azt mutatják, hogy sikeres turizmust csak a környezetével együtt lehet kifejleszteni, a Balatonon pedig erre van szükség, hiszen a térség adottsága a turizmus és a mezőgazdaság. Fontos ezért a turizmus jövője szempontjából is a természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális környezet alakulása és fontos, hogy milyenfajta turizmust sikerül a jövőben létrehoznunk majd...
Vissza