A Balogh család története II.

Fülszöveg

VERES PÉTER A Balogh család története
„Semmi mást nem akartam vele - írja egy helyütt A Balogh család történe-tó-ről Veres Péter mint hitelesen ábrázolni egy faluszéli - gyepsori -földmunkáscsalád életén keresztül, a saját elindító osztályom, a magyar nemzet jó egyharmadát jelentő szegényparasztság sorsát és gondolkozását az első világháború előtti, » boldog békében «, majd az utána következő háborúban és az ezt befejező őszirózsás forradalomban és így tovább az 1919-es Tanácsköztársaság meg az azt követő fehér ellenforradalom alatt, majd a második világháború és a bukásba torkolló nyilas-fasiszta korszakban."
A trilógia kötetei: Szolgaság, Szegények szerelme és a János és Julcsa, tehát az irodalmi művek általánosító erejével a szegényparasztság mintegy fél évszázados ,,történelmét" tárja fel. Az író mint osztályának eleven, lelkiismeretes emlékezete egy egész elsüly-lyedt világot ment meg számunkra a végleges feledéstől. írása nem regény a szó közhasználatú értelmében, nem... Tovább

Fülszöveg

VERES PÉTER A Balogh család története
„Semmi mást nem akartam vele - írja egy helyütt A Balogh család történe-tó-ről Veres Péter mint hitelesen ábrázolni egy faluszéli - gyepsori -földmunkáscsalád életén keresztül, a saját elindító osztályom, a magyar nemzet jó egyharmadát jelentő szegényparasztság sorsát és gondolkozását az első világháború előtti, » boldog békében «, majd az utána következő háborúban és az ezt befejező őszirózsás forradalomban és így tovább az 1919-es Tanácsköztársaság meg az azt követő fehér ellenforradalom alatt, majd a második világháború és a bukásba torkolló nyilas-fasiszta korszakban."
A trilógia kötetei: Szolgaság, Szegények szerelme és a János és Julcsa, tehát az irodalmi művek általánosító erejével a szegényparasztság mintegy fél évszázados ,,történelmét" tárja fel. Az író mint osztályának eleven, lelkiismeretes emlékezete egy egész elsüly-lyedt világot ment meg számunkra a végleges feledéstől. írása nem regény a szó közhasználatú értelmében, nem szociográfia, nem néprajzi mű, de nem is kortörténet, hanem saját meghatá-tározása szerint „népi elbeszélés". (Az irodalmi rangra emelt, közösségi fogantatású műfaj eredeti és változékony, mondhatnánk: spontán alakját ma is megtaláljuk a nép körében.) Csakhogy az író a spontán népi elbeszélések ösztönös realizmusát tudatossággal ötvözte, hogy rátapinthasson a személyes sorsok mélyén működő társadalmi erőkre is. Tudatossága nem csorbítja, hanem éppen erősíti és árnyalja az elbeszélés népi hangját, szemléletét és melegítő emberi líráját. Vissza