A baloldali radikalizmus

Tartalom

RÖVID UTÓSZÓ, MELY ELŐZETESEN OLVASANDÓ 7
BEVEZETÉS 9
1. A FORRADALMI MOZGALOM JELLEGE ÉS STRATÉGIÁJA 19
A) A DIÁKMOZGALOM 19
I. A párizsi diákmozgalom előfutárai 19
a) Berkeley—Berlin 19
b) Strasbourg: egy kis csoport radikális kritikája 21
c) Prolegomena: Nanterre és Nantes 25
II. Nanterre 28
a) Külső befolyások 28
b) Fontos előjáték 31
c) A tanulmányi kritikától az egyetem kritikájáig 33
Kitérés a szociológia történetére 34
Kitérés a szociológiai „elméletre" 36
A nanterre-i eset 37
A diákok és az egyetem 39
d) A március 22. mozgalom keletkezése 49
e) A március 22. mozgalom átterjed a Sorbonne-ra 54
III. Az utca és az egyetemek meghódítása 59
a) A „hat dicsőséges" 59
b) Felszabadítás és megszállás 67
c) Az általános sztrájk és a hatalom hanyatlása 71
IV. Az önszervezkedés 83
a) Az akcióbizottságok 83
b) A diák— munkás— paraszt- összekötőbizottságok 96
V. Zárszó helyett: egy Caën-i enragé tézisei 97
B) A BÉRBŐL ÉLŐK MOZGALMA 101
l. Bevezetés 101
II. Assurances Générales de France 104
III. Compagnie Générale de Télégraphie Sans Fil (CSF; Brest) 110
IV. Comissariat a l'Énergie Atomique (CEA; Saclay) 112
V. A báziscsoportok Rhône-Poulenc-nal (Vitry) 114
Új akcióformák keresése a munka újrafelvétele után 114
a) A sztrájk kitörése 114
b) A báziscsoportok 115
c) A báziscsoportok munkájának az áttekintése 116
d) A báziscsoportok tényleges munkájáról 117
e) A báziscsoportok rossz munkájának az okairól lia
VI. Mi a teendő? 118
C) A TANULÓMOZGALOM ÉS A LÁZADÁS AZ ORTF-NÉL 132
I. A tanulók akcióbizottságai 132
II. ORTF 133
D) KILÁTÁS 134
2. A TŐKÉS RENDSZER JELLEGE ÉS STRATÉGIÁJA FRANCIAORSZÁGBAN 137
A) AZ EGYETEM, AZ INTÉZMÉNY, A NEM-HATALOM HATALMON 138
B) AZ ÁLLAM HATALMA ÉS A MODERN TÁRSADALMAK TÖRÉKENYSÉGE 142
C) A GAULLE-IZMUS KÉT ARCA 162
D) A FORRADALOM KILÁTÁSAI FRANCIAORSZÁGBAN 167
3. A SZTÁLINISTA BÜROKRÁCIA SZEREPE A FRANCIAORSZÁGI OSZTÁLYHARCOKBAN 170
BEVEZETÉS 170
A) A KOMMUNISTA PÁRT ÉS A CGT A MÁJUS-JÚNIUSI ESEMÉNYEK IDEJÉN 171
I. Az FKP és a forradalmi mozgalom az egyetemeken, avagy Georges Marchais és a baloldali radikálisok 171
II. Az általános sztrájk, avagy Georges Séguy elemzi a helyzetet 176
III. A választások: Waldeck-Rochet választókat keres 188
B) A BÜROKRÁCIA LÉNYEGE 197
I. A tőkés koncentráció és a munkásbürokrácia keletkezése 197
II. A kommunista bürokrácia és a szovjet bürokrácia 199
III. A kommunista bürokrácia és bolsevik származása, avagy a militáns ellentmondásai 201
IV. A szakszervezeti bürokrácia és a munkások 203
C) A TÖRTÉNELEM 30 ESZTENDEJE NYILVÁNVALÓVÁ TESZI A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT LÉNYEGÉT 210
I. 1936 210
II. Intermezzo: A Sztálin—Hitler-paktum 215
III. Az ellenállás és a részvétel a kormányban 216
IV. A hidegháború (1947—52) 219
V. Az enyhülés és a békés együttélés. — A sztálinista befolyás vége a francia munkásmozgalomban 223
4. A BOLSEVIZMUS JELLEGE ÉS STRATÉGIÁJA 228
BEVEZETÉS 228
A) A BOLSEVIKOK SZEREPE AZ OROSZ FORRADALOMBAN 231
B) A PÁRT AZ OROSZ FORRADALOM UTÁN 246
Kitérés a Machno-mozgalomra 249
Kitérés Kronstadtra 260
C) ÖSSZEFOGLALÁS 268
ZÁRSZÓ HELYETT 273
RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA 282

Témakörök