A bankhitel szerepe gazdaságirányítási rendszerünkben

Szerző

Tallós György

Lektor

Riesz Miklós

Budapest

'Tallós György: A bankhitel szerepe gazdaságirányítási rendszerünkben ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	444 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-09-0595-7

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szocialista tervgazdálkodásunk kezdeti éveitől a gazdaság pénzforrásai között a bankhitel, időszakonként változó mértékben és feltételekkel, mindig jelentős szerepet töltött be. A hitel... Tovább

Tartalom

Bevezetés	5
A bankhitel (forgóeszközhitelek) szerepe és helye a gazdaságirányításban és a vállalati gazdálkodásban	17
A hitel nagyságának és változásának főbb adatai és arányai	17
Hitelrendszerünk fontosabb ismérvei	23
A forgóeszközök pénzforrását szabályozó rendszerünk fő jellemzői	26
Forgóeszközök és forgóeszközhitelek konzisztenciája	30
Röviden a forgóeszköz-gazdálkodás múltjáról	35
Az eszközök és források elszámolásainkban megjelenő értékelésének valóságtartalma	39
A vállalati pénzforrások fő kategóriái	42
Forgóalapok eredete és összetétele a népgazdaságban	42
A forgóalapok változására és arányaira ható tényezők a megfigyelt vállalatoknál	51
A vállalati pénzforrások "harmadik" harmada	58
Forgóeszközhitelek hatásmechanizmusa az iparban	73
A forgóeszköz-hitelezés néhány sajátossága a magyar gyakorlatban	73
A megtérülési idő konzisztenciája a hitelek intervallumával	79
Rövid lejáratú hitelek periodicitása	83
Importfedezet miatti forinthitelek	88
A forgóeszközhitelek jelentősége az iparágak és a megfigyelt vállalatok gazdálkodásában	91
Forgóalappótló hitelek differenciáló hatása	96
A megfigyelt vállalatok véleménye a forgóeszközhitelek szerepéről	104
A hitel nagyságának összefüggése a vállalatok gazdálkodásával	107
Forgóeszközök és készletek	110
Nagyságuk az iparban 1968-1974 között	110
A készletek változásának értékelése	110
A forgóeszközök forgási sebessége mint az eszközkihasználás mutatója	116
A megfigyelt vállalatok forgóeszközeinek mozgásáról	117
Készletek és hitelek a vállalati eredmény tükrében	118
A megfigyelt vállalatok véleménye forgóeszközeikről	120
Az áruhitelek és a folyamatok hitelezése mint a hatékony forgóeszköz-hitelezést segítő kategóriák	125
Az áruhitelek valóságos szerepe és a bankhitel "kizárólagosságának" ésszerű korlátai	126
Az áruhitel helye hitelrendszerünkben	130
A vállalatközi hitelezés okai és következményei	132
A termelési folyamatok komplex megfigyelsésének és hitelezésének lehetőségei	138
Vállalatok a vertikális hitelezés lehetőségeiről	145
A bankhitelezés terelő hatása az áruforgalom csatornáinak megválasztásában. A kereskedelmi és iparvállalatok hitelkapcsolatainak lehetőségeiről	148
A vállalati szervezet néhány sajátossága a hatékony bankhitelezés feltételrendszerében	159
A bankhitel a bank-vállalat kapcsolat tükrében	169
A bankok tevékenységének feltételei az irányítás rendszerében	170
A hitelkapcsolatok formái, a hitelképesség értelmezése a gyakorlatban, a megállapodások tartalmi jellemzői	175
Jövedelmezőség rövid és hosszú távon	176
A termékek folyamatos értékesítése mint hitelképességi tényező	178
Fizetési kötelezettségek rendszeres teljesítése	179
A hitelek biztonsága (fedezete)	181
A hitelezés differenciádlásának kritériumai és érvényesülésük	181
A bank elemző és ellenőrző funkcióiról	184
Vállalati likviditás és bankhitelezés	187
A likviditás szerepe a szocialista gazdálkodásban	187
A mikrogazdaság likviditásszabályozása	192
A fizetési rendszer likviditási aspektusai	194
A vállalatok likviditásának hatása kapcsolataikra	200
A bankhitel és a vállalati likviditás néhány összefüggéséről	204
A vállalati likviditás néhány külgazdasági vonatkozásáról	210
A likviditási szemlélet erősítéséről	214
Likviditás és bankkamatok	219
Felhalmozási célú kölcsönök	223
Kölcsönforrások jelentősége az iparvállalatok fejlesztésében	225
A felhalmozás forrásai az iparban	229
A kölcsönforrások mértéke és arányai	232
Beruházási bankhitelek az iparban	237
Hitelpreferenciák, restrikciók	241
Forgóeszküz-felhalmozás és hitelezés	248
A forgóeszközhitel mint felhalmozási forrás	250
A "tartós" forgóeszközök kategorizálásának mai módszeréről	252
A fejlesztés forrásai a megfigyelt vállalatoknál	257
Néhány összefüggésről	257
A fejlesztés "saját" forrásai	259
Az amortizáció szerepe a fejlesztési alapban	260
Fejlesztési alapok kölcsönforrásai	260
A jövedelmezőségi kritérium érvényesülése	261
A kölcsönök törlesztéséről	263
A támogatások differenciáló szerepe a fejlesztésben	269
Centralizált amortizáció és a fejlesztési alap kiegészítése	271
Vállalatok a fejlesztés finanszírozásáról	272
Forgóeszköz-felhalmozás a megfigyelt vállalatoknál	274
A vállalati fejlesztési alapok lekötöttsége	283
A felhalmozás finanszírozási rendszerének továbbfejlesztése	290
A visszterhes beruházások jövőbeli szerepéhez	295
A bankhitelezés néhány népgazdasági összefüggéséről	301
Hitelforrások és felhasználásuk szerkezeti változásai	301
Költségvetés és hitel az egységes szocialsista pénzügyi rendszerben	308
Megjegyzések az államháztartás és a monetáris rendszer kapcsolatáról	315
Hitelkapcsolatok az államháztartás egyensúlyának és egyenlegének tükrében	320
A bankhitel a költségvetés preferencia-rendszerében	324
Szocialista országok hitelrendszere és hitelezési gyakorlata	331
A hitelrendszer szervezete	333
A hitelezés központi irányítása	336
A forgóeszközök finanszírozási szerkezetének módosítása a szovjetunióban	341
Szelektivitás - hitelszankciók - differenciált kamatpolitika	343
A forgóeszközök finanszírozása az NDK-ban	347
Az üzleti bankok belföldi hitelügyletei Jugoszláviában	350
A fejlesztés hitelezése	352
A beruházáshitelezés szovjet gyakorlata	352
Beruházási hitelek az NDK-ban	355
Beruházási hitelezés Jugoszláviában	358
Bankok és vállalatok kapcsolata szocialista országokban	360
Európai tőkésországok hitelrendszere és hitelezési gyakorlata	363
A központi bankok (jegybankok) jogállása és tevékenységük	363
A jegybankok hitelirányítási eszköztára és módszerei	370
Hitelkeretek, hitelplafon előírása	371
A hitelezés jegybanki szabályozása viszontleszámítolási keretek és feltételek meghatározásával	373
A kamatlábváltozás gyakorlati jelentősége a hitelezésben	376
A jegybanki szabályozók hatékonyságának korlátai	378
A jegybankok hitelszelektáló és -ellenőrző operatív funkciói	381
Az előzetes hitelengedélyezés rendszere Franciaországban	381
Jegybanki ellenőrzés az NSZK-ban és Ausztriában	385
A banklikviditás és szabályozói	386
Szelektív és preferált hitelezés	388
Üzleti bankok és ügyfeleik nyugat-európai országokban	394
A vállalatok tőkéjének kiegészítése. A bankhitelek szerepe a vállalatfejlesztésben és a gazdálkodásban	398
Hogyan vélekednek a vállalatok a tőkeszükséglet fedezéséről?	398
Az iparvállalatok tőkestruktúrája az NSZK-ban	400
Az államháztartás hitelezése a tőkésországoskban	402
A jegybankok szerepe	402
Törvényes szabályozások	405
Irodalomjegyzék	411