A baranyai nemzetiségekről

Előszó

A hazánkban tartott népszámlálások mindig foglalkoztak a nemzetiségi hovatartozás megállapításával és a nemzetiségi lakosság számbavételével. A pontosabb és megbízhatóbb információszerzés érdekében a lakosság nemzetiségét többféle módon tudakolták. Külön kérdezték a nemzetiséget, az anyanyelvet és az egyéb beszélt nyelveket. Mégsem állíthatjuk, különösen az első világháború után történt népszámlálásokról, hogy pontos lenne nemzetiségeinknek az egyéni bevallás alapján kapott száma. Mivel ez nemcsak Magyarországon alakult így, világszerte külön felméréseket is hajtanak végre reálisabb adatok szerzése érdekében. Bár nemzetiségi politikánk általános célkitűzései nem lehetnek e számok függvényei, gyakorlati megvalósításának feltételeit megteremteni csak akkor lehet, ha ismerjük a jogosultak számát, terület, életkor, foglalkozás, iskolai végzettség stb. szerinti megoszlását.
Elsősorban tudományos meggondolásokból, de az államigazgatás praktikus szempontjait is szemelőtt tartva, 1963-ban a pécsi járás területén kísérleti jellegű adatgyűjtést végeztünk. E vizsgálattal többféle célt akarunk egyidejűleg megvalósítani. Munkánk alapjának, érdemi részének a helyzetfelmérő, a nemzetiségi hovatartozást megállapító tevékenységet tartottuk. Ennek érdekében a nemzetiségi hovatartozás meghatározását - az egyéni bevallás helyett - a leszármazáson és a felmenők nyelvének ismeretén alapuló minősítés alapján végeztük el. Munkánk értéke a minősítés objektivitásától függött, mert a nemzetiség demográfiai adatai az 1960. évi népszámlálás kérdőívein már rendelkezésünkre álltak. E vizsgálat másik célja az volt, hogy összefüggést keressünk a nemzetiség és a demográfiai jellemzők között, illetve alapot teremtsünk az ilyen jellegű összefüggéseket befolyásoló tényezők további vizsgálatához.
Amikor a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy a megyében élő nemzetiségekre vontakozóan részletesebb, különböző intézkedések alapjául szolgáló ismereteket szerez és erre a munkára megbízást ad, olyan munkatervet készítettünk, amely épített a tíz évvel ezelőtt végrehajtott adatgyűjtéseink tapasztalataira, valamint az időközben gyűjtött szakirodalomra.
Ezeket az elképzeléseinket 1972. október 20-án megvitatta és elfogadta a Baranya megyei Tanács Nemzetiségi Albizottsága. Az Albizottságnak ez az ülése tárgyalta meg annak az együttműködési megállapodásnak szövegét is - a főtitkárok jelenlétében -, amelyeket a Magyarországi Németek Dermokratikus Szövetsége és a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége kötött a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával. Mindkét megállapodásnak egyik pontjaként a szövetségek támogatják a nemzetiségek demográfiai vizsgálatára vontakozó munkálatokat. A KSH Népességtudományi Kutató Intézete is érdeklődött e demográfiai vizsgálat iránt és azt sokoldalúan támogatta.
Így az 1970. évi népszámláláshoz kapcsolódó adatgyűjtő munkát az összes érdekeltek támogatásával 1972-ben megkezdhettük. Ennek során elvégeztük Baranya megye 316 községében és Mohácson élő 242 000 személy minősítését, nemzetiségi hovatartozásának meghatározását és részletesen feldolgoztuk Mohácson és 88 kiválasztott községben élő, több mint 90 000 lakos adatait. Az így szerzett információkat és az adatok elemzését tartalmazza e tanulmánykötet első tanulmánya. Ehhez szorosan kapcsolódik a nemzetiségi iskolázás és közművelődés. Részben ezért, részben pedig kiemelkedő jelentősége miatt összegyűjtöttük, feldolgoztuk és külön tanulmányként közöljük az anyagot. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet érdemel a megyében élő németek és délszlávok számának és helyzetének történeti alakulása. Az itt közölt rövid összefoglalásnak a tájékoztatáson kívül az a célja, hogy bemutassa a nemzetiségek demográfiai fejlődésének tendenciáit a népszámlálási adatok felhasználásával.
Mivel a különböző nemzetiségek demográfiai jellegét nem az határozza meg, amiben azonosak, hanem az, amiben különböznek, az adatok elemzésénél leggyakrabban az összehasonlítás módszerét alkalmaztuk.
A nemzetiségek demográfiai jellegzetességeivel a hazai szakirodalom behatóan nem foglalkozott, de országos adatok sem állnak rendelkezésünkre. Így következtetéseink általánosítható jellegét nem ismerjük. Ezért hangsúlyozzuk, hogy adataink, következtetéseink és a megállapítható tendenciák egy megyében élő népességre vonatkoznak, illetve egy megyében kialakult helyzet általánosítását jelentik. E módszerek más megyében történő alkalmazása után következtetéseink talán pontosabbak és megbízhatóbbak lennének.
Olyan úton indultunk el, amelyen a tévedés lehetősége és talán szabadsága is nagyobb. Vissza