| A barokk magatartás | |
| Zeneszerző és előadó | |
| Miért könyvtéma a barokk zene előadása? | 13 |
| Az előadói egyéniség szerepe | 14 |
| Stílushűség | 16 |
| Történeti hűség | 16 |
| Lényegi hitelesség felé | 16 |
| Érzelem a barokk zenében | |
| A barokk zenéhez illő erőteljes érzelmek | 18 |
| Erőteljes érzelmekre utaló bizonyítékok | 18 |
| Az érzelmek sokfélesége a barokk zenében | 19 |
| Barokk stílus és előadói egyéniség | 21 |
| A kotta és az előadó | |
| A rejtett különbségek három fajtája | 22 |
| Vissza az eredeti szöveghez? | 23 |
| Tudományos és nem tudományos kiadványok | 24 |
| Légy magad a közreadó! | 25 |
| Stílus és előadó | |
| Inkább stílushűen, mint szöveghűen | 27 |
| A spontán előadás szükségessége | 27 |
| Az előadóra bízott kifejezés | 28 |
| Zeneszerző és előadó | 29 |
| Zene, nem pedig kottafejek! | 29 |
| Helyes kérdésfelvetés | 30 |
| Spontán előadás | |
| A barokk zene királya az előadó | 31 |
| Vissza a spontán előadáshoz! | 31 |
| Közreadó és előadó | 32 |
| A barokk hangzás | |
| Hangzás és zeneiség | 37 |
| Hangzás és előadásmód illeszkedése | 37 |
| Áttetsző és határozott játék | 38 |
| A hangszerek megválasztása és használata | |
| A hangszerek megválasztása | 39 |
| Az előadó szerepe a hangszerek megválasztásában | 40 |
| A barokk zene jellege | 41 |
| A zenekari continuo | 42 |
| A vezénylés | 43 |
| Abszolút hangmagasság és hangolás | 43 |
| A hiteles hangzás ereje | 45 |
| Milyen mértékig kívánatos a kompromisszum? | |
| A hangszerek használata | 46 |
| A hangszerek használata éppen olyan fontos, mint kiválasztásuk | 46 |
| A jó barokk előadás sohasem mechanikus | 47 |
| Elektronikus Bach | 47 |
| A barokk előadás hajlékonysága | 47 |
| Elképzelés és akusztikus lehetőségek | 49 |
| A barokk zenekar ma | 50 |
| Az énekhang | |
| A hangképzés hanyatlása | 51 |
| Korabeli leírások a barokk hangképzésről | 51 |
| Hangfelvételek bel canto hangképzéssel | 55 |
| A bel canto stílus hanyatlása | 59 |
| Minden bel canto technika valószínű hasonlósága | 61 |
| A bel canto technika fő ismertető jegyei | 62 |
| A bel canto szükségessége | 66 |
| A kontratenor hangfaj újjászületése | 67 |
| A kasztrált-éneklés megszűnése | 68 |
| Bel canto és barokk kórus | 71 |
| Vonósok | |
| A stílushoz illő technika | 73 |
| Változások a hangszerek felépítésében | 73 |
| A vonó változásai | 75 |
| A nagybőgő | 77 |
| Hangszertartás | 77 |
| Vonófogás | 78 |
| Balkéztechnika | 79 |
| A vibrato | 80 |
| Vonótechnika | 82 |
| A viola-család | 87 |
| Pengetős hangszerek | 90 |
| Fúvós- és ütőhangszerek | |
| A fúvósok szerkezeti változásai | 92 |
| A fuvolák | 92 |
| A nyelvsípok | 93 |
| A rézfúvók | 94 |
| Dobok és egyéb ütőhangszerek | 97 |
| Billentyűs hangszerek | |
| A billentyűs hangszerek változó alkalmazása | 98 |
| A csembaló | 99 |
| A clavichord | 101 |
| Az orgona | 102 |
| A barokk kottaírás | |
| A módosító jelek | |
| Miért kérdésesek a barokk módosító jelek? | 107 |
| A barokk jelölési mód | 108 |
| Hangnemi előjegyzés | 109 |
| A szövegösszefüggés hatása a módosító jelekre | 109 |
| Meddig érvényesek a barokk módosító jelek? | 111 |
| Mikor hatnak visszafelé a módosító jelek? | 119 |
| Mióta az ütemvonal a módosító jel érvényességének határa? | 127 |
| Módosító jelek a gyakorlatban | |
| Módosító jelekkel kapcsolatos hasznos megfigyelések | 128 |
| Módosító jelek a számozott basszusban | 128 |
| Módosító jelek ellenőrzése tabulaturából | 129 |
| Módosító jelek és szólamlogika | 130 |
| Módosító jelek és dallam | 132 |
| Módosító jelek és harmónia | 135 |
| Figyelmeztető módosító jelek | 140 |
| Módosító jelre utaló alaphelyzetek | 142 |
| Felemelt vezetőhang | 142 |
| Felemelt hatodik fok | 144 |
| A felső fordulóhang leszállítása | 148 |
| Az alsó fordulóhang felemelése | 150 |
| Kerülendő-e a tritonus? | 151 |
| A pikárdiai terc | 152 |
| Döntsön maga az előadó! | 154 |
| Ornamentáció | |
| Az ornamentáció szükségessége a barokk zenében | 156 |
| Ornamentáció a recitativ stílusban | 156 |
| Öncélú vokális ornamentáció | 159 |
| Hangszeres ornamentáció | 162 |
| Barokk ornamentáció a gyakorlatban | 166 |
| Az ornamensek | |
| Az ornamensekről általában | 174 |
| Az appoggiatura | 177 |
| Az ún. "átmenő appoggiatura" | 182 |
| Appoggiaturák recitativóban | 182 |
| Az acciaccatura és a Schleifer | 187 |
| Tremolo és vibrato | 190 |
| Trillák | 191 |
| Mordentek | 198 |
| A Doppelschlag és egyéb váltó- vagy átmenőhangok | 199 |
| Összetett ornamensek | 201 |
| A kíséret | |
| A barokk kíséret fajtái | 203 |
| Az improvizáció a legjobb megoldás | 205 |
| A kísérő akkordok | 206 |
| Mennyire legyen telt a kíséret? | 210 |
| Mennyire legyen szabályszerű a kíséret? | 213 |
| Milyen legyen a kíséret hangterjedelme? | 214 |
| Mennyire legyen független a kíséret? | 215 |
| Melyek legyenek a kísérő hangszerek? | 223 |
| A recitativo kísérése | 226 |
| A reciativót kísérő hangszerek | 229 |
| Händel mint kísérőjátékos | 231 |
| Késleltetett kadencia a recitativóban | 232 |
| A barokk kifejezés | |
| A tempó | |
| A zenei érzék mint a tempó meghatározója | 237 |
| Félrevezető tempójelzések | 237 |
| Zavaros ütemjelzések | 238 |
| A tempó meghatározása táncok alapján | 240 |
| A tempó meghatározása a zene karakteréből | 242 |
| A tempó változásai | 243 |
| Ütemezés recitativóban | 245 |
| A rallentando | 246 |
| A ritmus | |
| A ritmus módosulásának konvenciói | 248 |
| Az egyenlőtlen (inégal) játék | 249 |
| Az egyenlőtlen játék fajtái | 253 |
| Az egyenlőtlen játék feltételei | 253 |
| Példák egyenlőtlen előadásmódra | 257 |
| Pontozás | 265 |
| A pontozás többféle értelme | 266 |
| A különféle pontozások használata | 267 |
| Példák a különféle pontozásokra | 269 |
| Triolák | 270 |
| A francia nyitány stílus | 273 |
| Francia nyitány stílus a gyakorlatban | 275 |
| A Tempo rubato barokk értelme | 277 |
| Tagolás | |
| Frazeálás | 278 |
| Artikuláció | 279 |
| Szöveg és zene illeszkedése | 281 |
| Dinamika | |
| Forte és piano | 284 |
| Cressendo és diminuendo | 285 |
| Átfogó dinamika és a dinamika apró hullámzásai | 286 |
| Egyensúly | 287 |
| Hangsúlyzás | 288 |
| A hemiola | 289 |
| Egykor és ma | |
| A szokatlanság öröme | 291 |
| A természetesség öröme | 292 |
| A hitelesség értelme | 293 |
| Válogatott bibliográfia | 295 |
| Név- és tárgymutató | 343 |