A bécsi Pápai Követség Levéltárának iratai Magyarországról 1611-1786

Fülszöveg

A szerző a Vatikáni Leváltár régi kutatója. E tevékenysége során kezdetől fogva kevéssé ismert újkori levéltári forrásokat tett közzé és dolgozott föl. Jelen könyvében a bécsi pápai követség (nunciatúra) házi levéltárának magyarországi vonatkozású okmányait közli, nagyobbrészt magyar kivonatokban, a fontosabbakat egész terjedelmükben az eredeti latin, illetve olasz nyelven. A részletes bevezetésben nagy figyelmet fordít a korabeli pápák és bécsi nunciusok jellemzésére, s lélektani megvilágításban behatóan foglalkozik Mária Terézia és II. József személyiségével és egyházpolitikájával, a magyar katolikus egyház és az állam első nagy újkori összeütközésével, különösképpen a jozefinizmus mibenlétével, származásrendjével és történeti mérlegével. Ebbe a nagy távlatú keretbe helyezi bele az okmányok alapján kialakult képet a hazai viszonyokról, a püspöki karról, a szerzetesi életforma nehézségeiről, a görög szertartású katolikusokról, a házassági és böjti fegyelemről. Érdekes adatokkal szolgál többek közt a népi vallásosságról, a babonákról. Különösen értékesek a moldvai magyarságról, a szerémi határőrvidék életéről s a török megszállta Boszniáról közölt missziós jelentések. A könyv a szoros értelemben vett egyházi kereteken túltekintő művelődéstörténeti szemlélettel íródott, és e forrásanyagok tárháza. Sok új adatot és színt szolgáltat a történészeknek, néprajzosoknak, jogászoknak, sőt még a hadtörténészeknek és orvosoknak is. Vissza