A belgyógyászat kézikönyve II.

Előszó

A vérelromlás keletkezéséről.
Az egészséges vér egy chemiai és morphologiai alkatrészeiben folytonosan változásban levő folyadék. Az élő test ereiben szünet nélkül történő körforgása közben szakadatlanul uj meg uj anyagok tódulnak belé és áramolnak ki belőle. A bejutásnak utjai, a chyluserek, a nyirokerek és a tüdő, a melyek hozzák belé a megemésztett táplálék, azaz a vérképzés anyagait, a test egyes szöveteinek bomlásterményeit és az oxygént; a kijutás útjai az összes hajszál-érrendszer, melyen távolodnak el belőle az egyes szövetek táplálására szolgáló anyagok és az oxygen, továbbá a kiválasztó mirigyek és megint a tüdő, melyeken takarodnak ki belőle a szervezetben többé már fel nem használható, részint a szövetekből beléje jutott, részint benne képződött bomlástermények és a szénsav.
A vérnek ezen szakadatlanul megújulásában és megtisztulásában, részint chemiai, részint mechanikai folyamatok szerepelnek, melyeknek létesítésében folytonosan közreműködik az egész szervezet egyeteme. A chemiai folyamatok főleg a szövetekben, a mechanikaiak kiválólag a keringő vérben mennek véghez, de kölcsönösen egészítik ki egymást és harmoniás együttműködésök hozza létre a vér rendes és szabályos összetételét. Hibátlan emésztés és chylus-felszivódás, hibátlan vérsejtképződés, hibátlan nyirokkeringés és felszivódás, hibátlan oxygenfelvétel, hibátlan el- és kiválasztások képezik alapfeltételeit a vér jóságának, egészségének és rendes összetételének; viszont a jó és egészséges vér hibátlansága és rendes összetétele adja meg az alapot arra, hogy az egyes szervek physiologiai működései összhangban és hibátlanul folyhassanak. E külömböző physiologiai működések kölcsönös kapcsolata és a körülményekhez való alkalmazkodó képesség hozzák magukkal azt, hogy a vér az egészség keretén belöl chemiai és morphologiai összetételében, bár meglehetős tág határok között ingadozik is, de nagyban és egészben véve változatlanul ugyanaz marad. Vissza