A Berzsenyi Dániel Gimnázium évkönyve az 1982/83 iskolai évről

Előszó

1858. augusztus 21-én érkezett az uralkodótól, Ferenc Józseftől Conrad pesti polgármesterhez az a leirat, amelyben elrendelte gimnáziumunk felállítását. A polgármester a mai Vigadó helyén állott Redout első emeletének egyik szárnyát jelölte ki az iskola otthonául. A tanári kart a budai és pesti középiskolákból toborozták. 1858. október 4-én nyílt meg a négyosztályos Pesti Császári-Királyi Gimnázium (K. K. Gymnasium in Pesth). A megnyitó ünnepségen Haás Mihály c. püspök német nyelven mondott ünnepi beszédet, melyben azt adta az iskola feladatául, hogy "német kitartást, német türelmet, német tudományt és német műveltséget" nyújtson diákjainak, tanárai "német hűséggel, német odaadással" azon legyenek, hogy a rábízott feladatot a leglelkiismeretesebben teljesítsék.
Az októberi diplomával beállott fordulat azonban hamarosan véget vetett a Bach-korszak németesítő törekvéseinek, és kedvezően hatott - a már a megnyitás évében nyolcosztályos gimnáziummá bővült - iskolánk nemzeti szellemben való fejlődésére. 1861-ben a Helytartótanács - a tanári testület javaslatára - bevezette a magyar tanítási nyelvet. Az iskola magyarrá válásával működésének új korszakába lépett. Nemzeti szelleme mellett jellemző volt rá, hogy tanárai között mindig szép számmal akadtak (pl. Ady Lajos, Benedek Marcell, Cherven Flóris, Kempf József, Luttor Ignác, Marót Károly, Mező Ferenc, Somorjai Ferenc, Szentpétery Imre, Szinnyei József, Vajthó László és sokan mások), akik koruk társadalom- és természettudományának, művészetének haladó irányzatait képviselték, sőt művelték, a haladó tudományos nézeteknek és társadalmi eszméknek sikeres terjesztői voltak az új gondolatokra mindig fogékony ifjúság körében. Hatásukra diákjaink közül igen sokan váltak a tudomány, a művészet és a közélet zászlóvivőivé, nem kevesen (pl. Alexander Bernát, Bálint György, Gellért Endre, Károlyi Mihály, Rózsa Ferenc, Stromfeld Aurél) kezdeményező tanáraikat is túlnőtték, ezzel is ösztönzést adva nekik további munkájukhoz. Az egyes tantárgyakon kívül elsősorban az önképzőkör, a matematikai és a természettudományos körök voltak eszközei, illetve műhelyei tanítványaik fejlődésének. Vissza