A beszéd- és értelemgyakorlatok tanítása az I. osztályban

Előszó

A beszéd- és értelemgyakorlatokhoz vezérkönyvet írni nagyon nehéz feladat, mert a tanterv anyagát megszabott keretek, sablonok közé beilleszteni nem szabad. Ha a tantervet figyelmesen átolvassuk, látjuk, hogy minden tanításnak konkrét szemléletekhez, tapasztalatokhoz kell kapcsolódnia, tehát az anyag kiválasztása, elrendezése, sőt feldolgozásának módja is annyiféle, ahány az iskola.
S hogy ismerve a nehézségeket mégis vállalkoztunk vezérkönyvünk megírására, arra a magyar népiskola szeretete mellett az a meggyőződésünk is vezetett, hogy kartársaink nehéz munkáját azzal is megkönnyítjük, ha példákat adunk, irányt mutatunk. Jól tudjuk, hogy kartársaink vezérkönyvünk tartalmát nem fogják egyszerűen lemásolni, hanem csak nézőpontnak tekintik, melyből azt vizsgálják, hogy saját iskolájukban miként válasszák ki, hogyan rendezzék el s hogyan dolgozzák fel azt a szemléleti anyagot, mellyel gyermekeik érzelmi és értelmi világát gyarapíthatják. S ha vezérkönyvünk példái szerint az anyagot kiválasztották, elrendezték, feldolgozási módját átgondolták s mindenki hozzáadja majd saját tanítói egyéniségét, hisszük, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításának könyvünkkel szolgálatot tettünk.
Úgy gondoljuk, helyesen cselekedtünk akkor, mikor vezérkönyvünkben a gyakorlati keresztülvitel szemléltetését helyeztük előtérbe s az elmélet egyrészét, a kidolgozott tanítások és vázlatok keretében, alkalmas esetekkel kapcsolatban nyújtjuk.
A tanításokra való előkészületek egyik fontos kellékének tartjuk, hogy mielőtt az anyag tanításába kezdenénk, necsak ismerjük, hanem szeressük is azt az anyagot. Ezzel a célzattal a tanítások s vázlatok elé hosszabb-rövidebb gondolatokat ébresztő sorokat írtunk. Vissza