A betegápolás könyve

Előszó

Több ízben tapasztaltam, hogy az ápolónőváltoztatás az intézet munkájának kisebb-nagyobb zökkenésével jár. Ennek egyik okát abban látom, hogy az ápolók kiképzése inkább csak gyakorlati. A másikat pedig abban, hogy a betegápolás, helyesebben az ápolóteendők összessége nehéz, nagy tudomány. A szorgalmon, kötelességtudáson kívül még rátermettséget is kíván. Kitartással, igyekezettel sokat lehet pótolni. A tanulást pedig a helyes irányú vezetés nagyon megkönnyíti. Ez okok miatt szántam rá magamat e könyv megírására. Meg azért is, hogy nyugodt lélekkel dolgozhassak. A mi kiválóan operáló szakmánkban megbecsülhetetlen a megbízható ápoló. A tisztaság megőrzése, vagy megteremtése bizonyosan van olyan fontos, mint a helyes műtevés. És mert a tisztaság nincs olyan közvetlenül a műtő kezében, mint a műtét: sok tekintetben nehezebb. A tisztaság megteremtése pedig főként az ápolószemélyzet munkája. A műtőszoba, a beteg, az eszközök, kötő- és műszerek előkészítése az ő feladatuk. Nem szorul bizonyításra, hogy a lélek nélküli sablon a fertőtlenítésben semmit sem ér. Ez a meggyőződés és tapasztalás kényszerített arra, hogy a fertőtlenítés kérdésével részletesebben foglalkozzam. Aki tiszta tud lenni, már használható, vagy legalább nem veszedelmes ápoló, ha semmit sem tud is egyebet. Aki pedig mindent tud, de nem elég tiszta, - értem az igazi orvosi tisztaságot, - az magára is, másra is örök veszedelem. Vissza