A biblia a magyar képzőművészetben

Fülszöveg

A középkori templomi faliképektől a gótikus szárnyas oltárokon át a barokk, klasszicizmus, romantika és az azután következő stílusirányzatok alkotásaiig számtalan mű áll rendelkezésünkre, amely a Biblia útját a magyar képzőművészetben megmutatja. A könyv, melyet kezében tart az olvasó, az első nagyobb szabású kísérlet arra, hogy ezt az örökséget számba'vegye. Nyilvánvaló, hogy nem kerülhetett bele minden egyes, még jelentősebb alkotás sem ebbe a kötetbe. Az a mintegy háromszáz rajz, rézkarc, akvarell, olajfestmény, tűzzománc, dombormű, fafaragás és szobor, mely helyet kapott e gyűjteményben, a teremtéstől az Apokalipszisig seregszemlét tart a bibliai tárgyú feldolgozások fölött. A kötet írója, Reisinger János irodalomtörténész arra törekedett, hogy az egymás után következő bibliai történetek is érthetővé váljanak, még a szükség-
képpen rövid bemutatás során is, valamint hogy ábrázolásaik erkölcsi és esztétikai értéke is hangsúlyt kapjon, Elethzései során mintegy száz ó- és... Tovább

Fülszöveg

A középkori templomi faliképektől a gótikus szárnyas oltárokon át a barokk, klasszicizmus, romantika és az azután következő stílusirányzatok alkotásaiig számtalan mű áll rendelkezésünkre, amely a Biblia útját a magyar képzőművészetben megmutatja. A könyv, melyet kezében tart az olvasó, az első nagyobb szabású kísérlet arra, hogy ezt az örökséget számba'vegye. Nyilvánvaló, hogy nem kerülhetett bele minden egyes, még jelentősebb alkotás sem ebbe a kötetbe. Az a mintegy háromszáz rajz, rézkarc, akvarell, olajfestmény, tűzzománc, dombormű, fafaragás és szobor, mely helyet kapott e gyűjteményben, a teremtéstől az Apokalipszisig seregszemlét tart a bibliai tárgyú feldolgozások fölött. A kötet írója, Reisinger János irodalomtörténész arra törekedett, hogy az egymás után következő bibliai történetek is érthetővé váljanak, még a szükség-
képpen rövid bemutatás során is, valamint hogy ábrázolásaik erkölcsi és esztétikai értéke is hangsúlyt kapjon, Elethzései során mintegy száz ó- és újszövetségi történet leghíresebb ábrázolásait veszi sorra, és arra az eredményre jut, hogy különösen M. S. mester, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Hegedűs László, Egry József, Bernáth Aurél, Fadrusz János, Ferenczy Károly, Béni és Noémi, Medgyessy Ferenc, Borsos Miklós és Szúdy Nándor bibliai tárgyakat feldolgozó alkotóművészete az európai művészet első- és másodvonalához tartozik, és méltó arra, hogy más nemzetek is tudomást vegyenek róla. Ezt segíti elő a kötet végén található részletes, több mint nyolcvan szerzőt bemutató annotált névmutató, valamint a francia, német és angol nyelvű összefoglalás is.
A szerző képzőművészeti tárgyú publikációi között megemlítjük a 2006-os Rembrandt-évfordulóra megjelent, hasonló méretű albumát {Mit, miért, hogyon ra/zoltam és festettem: Rembrandt A tékozló fiú keresése, Bp., 2007), Zichy Mihályról irt tanulmányait (2007-8), valamint Az elfelejtett festő: Szúdy Nándor, 1913-1975 című munkáját (2008).
Bibliai kérdésekről az eddigiekben a következő nagyobb terjedelmű munkákat jelentette meg: Jézus boldogmondásai (1990) „Ezen 0 kősziklán" (1991), Bibliai bivasókönyv (1992), A legnagyobb kérések. Jézus Krisztus és o Miatyánk (1998), Hogyan küzdött Jézus? (1998), Kisvers-nagymesterek. A magyar költészet rövid verseinek nagy tanulságai (1999) Bibliai próféciák ko runkról [2004], A lelkiismeret (2005), Miről szál a Jelenések könyve? (2006), A Júdás-rejtély (200Ó). Előkészületben- Bibliai lelkepek lexikona. Vissza