| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 15 |
| Kéziratok | 15 |
| Kiadások | 25 |
| Fordítások | 27 |
| A kéziratok és a kiadások viszonya | 28 |
| Az új kiadásban követelt módszer | 36 |
| Jelmagyarázat | 43 |
| Konstantín a rómaiak Krisztusban az örök királyban való császára fiához Románoszhoz az Isten koronázta Bíborbanszületett császárhoz | 44 |
| Előszó | 45 |
| A besenyőkről, és hogy milyen hasznosak, ha rómaiak császárával békésben élnek | 49 |
| A besenyőkről és az oroszokról | 49 |
| A besenyőkről és türkökről | 51 |
| A besenyőkről, oroszokról és türkökről | 51 |
| A besenyőkről és a bulgárokról | 53 |
| A besenyőkről és cherszóniakról | 53 |
| A császári megbizottakról, akiket Cherszónból Besenyőországba küldenek | 55 |
| A császári megbizottakról, akiket az istenoltalmazta városból csapatszállitó hajókkal a Duna, Dnyeper és Dnyeszter folyón Besenyőországba küldenek | 55 |
| Az Oroszországból fatörzscsónakokon Konstantinápolyba jövő oroszokról | 57 |
| Kazáriáról, hogyan és kikkel kell azt megtámadtatni | 63 |
| Cherszón városáról és Boszporosz városáról | 65 |
| Fekete Bulgáriáról és Kazáriáról | 65 |
| A türkökkel szomszédos népekről | 65 |
| Mohamed származásáról | 77 |
| A fatemiták törzséről | 79 |
| A kánonból, melyet István asztrológus a szaracénok kijöveteléről csillagjóslás alapján készített, hogy a világ teremtésének melyik évében történt, és ki tartotta akkor kezében a rómaiak birodalmának jogarát | 81 |
| A megboldogult Theofánisz krónikájából | 81 |
| Az arabok második uralkodója, Abúbakr, három évig | 83 |
| Az arabok harmadik uralkodója, Umar | 83 |
| Az arabok negyedik uralkodója, Uszmán | 85 |
| Theofánisz krónikájából: a világ teremtésétől kezdve a 6171. év | 85 |
| A megboldogult Theofánisz krónikájából ugyanezekről a dolgokról s Muávijáról és nemzetségéről, hogy hogyan kelt át Hiszpániába. A rómaiak császára Levágottorú Jusztinián | 92 |
| Ibériáról és Hiszpániáról | 99 |
| Hiszpániáról | 103 |
| A szigrianfi Theofánisz történeti művéből | 103 |
| A nagytekintű Húgó király származása | 109 |
| Longobardia tartományról és az abban levő hercegségekről és fejedelemségekről | 113 |
| Elbeszélés arról, hogy hogyan települt be az, amit most Velencének neveznek | 119 |
| Dalmáciáról és az ott levő szomszédos népekről | 123 |
| Elbeszélés Dalmácia tartományról | 139 |
| A horvátokról és a földről, melyen most laknak | 147 |
| A szerbekről és a földről, melyen most laknak | 153 |
| A zachlumokról és a földről, melyen most laknak | 161 |
| A terbuniótákról és a kanalitákról s a földről, melyen most laknak | 163 |
| A diokleciánuszokról és a földről, melyen most laknak | 163 |
| A paganokról, akiket arentanoknak is neveznek, és a földről, melyen most laknak | 165 |
| A besenyők népéről | 167 |
| A türkök népének eredetéről, és hogy honnan származnak | 171 |
| A kabarok népéről | 175 |
| A kabarok és a türkök törzseiről | 175 |
| Moravia földjéről | 181 |
| Földleírás Thesszalonikétől a Duna folyóig és Belgrád városáig. Turkiáé és Besenyőországé a kazár erődig, Sarkelig és Oroszországig és Nekrópüláig, amely a Pontosz-tengerben van, közel a Dnyeper folyóhoz, és Cherszónig Boszporosszal együtt, ahol klíma-vidék városai vannak, azután a Meótisz-tóig, melyet nagysága miatt tengernek is neveznek, és a Tamátarchának nevezett városig, ezenkívül még Zichiáé, Papagié, Kaszachiáé, Alániáé, Abaszgiáé és Szotiriúpolisz városáig | 183 |
| Tarón földjéről | 189 |
| Apahunik földjéről, Manckert városáról, Berkriről, Hlatról, Chaliatról, Arcsesről, Dvinről, Herről, Szalmászról és Dzsermazsorról | 199 |
| Az ibérekről | 205 |
| Az ibérek származásáról és Artanudzs városáról | 215 |
| A ciprusiak átköltözéséről a történet így szól | 225 |
| A nagy palota kupolatermében tartott hatodik szent zsinat 39. cikkelye | 225 |
| AKi az iránt tudakozódik, hogy a szlávokat hogyan tették a patrászi egyház szolgáivá és alattvalóivá, tanulja meg azt a jelen írásból | 229 |
| A Peloponnészosz tartományban levő szlávokról, a milingekről és ezeritákról és az adókról, melyeket fizetnek, úgyszintén Maini városának lakosairól és az adóról, melyet fizetnek | 232 |
| Arról, hogy hogyan jött létre a császári naszád, ennek a naszádnak a kapitányairól, és ami csak a kútcsarnokbeli főkardhordozóra vonatkozik | 247 |
| Lovak bekövetelése Peloponnészosz tartományban, amit, mint előbb mondottuk, Romanosz úr alatt történt | 257 |
| Történet Cherszón városáról | 259 |
| Névmutató | 288 |
| Szómutató | 314 |
| Nyelvhasználat | 333 |
| Források és párhuzamos helyek jegyzéke | 337 |
Folytatás Microsoft-tal