A bölcselet elemei

Előszó

Az általános bölcseleti műveltségnek mindmáig legjobb iskolája a Szent Tamástól megkeresztelt aristotelizmus, mely mint philosophia perennis örökifjú méltósággal jár az egymást váltogató rendszerek között, s évezredes tapasztalaton és elmélyedésen kiérett bölcseséggel szól mindazokhoz, kik szükségét érzik szellemi műveltségük bölcseleti megalapozásának és kiegészítésének.
Mindezeknek szól könyvem is ; nemcsak theologusoknak és Dogmatikám olvasóinak, akikkel szemben beváltja egy régibb igéretemet (Dogm. I. Előszó p. VII.). Ezért szántam magam arra, hogy magyarul írjam meg. A magyar szakkifejezések természetesen arra vannak hivatva, hogy a kezdőnek megnyissák az idegen nyelvű műkifejezések teljes tartalmát, és nem arra, hogy kiszorítsák azokat. A latin és görög műkifejezéseket mindenütt gondosan regisztráltam, sőt céltudatosan iparkodtam a magyarul kifejtett gondolatmeneteket Szent Tamásnak utolérhetetlen veretű fogalmazásában is összefoglalni.
Talán a tartalom mellett ezzel is sikerült ezt a könyvet azzá tenni, aminek eredetileg szánva volt: Clavis Thomistica-vá. Bízom benne, hogy aki becsületesen átdolgozta, nem találkozik nagyobb tartalmi és nyelvi nehézséggel Szent Tamás eredeti tanulmányozásában. S gondolom a bölcseletben még inkább mint egyebütt, a klasszikus eredeti művek tanulmányozása az a cél, melyre tanárnak és tankönyvnek a lehető legrövidebb úton el kell vezetni a tudomány ifjú jelöltjét.
Könyvem rövidségét részben ez magyarázza meg. De az a meggondolás is szerepelt, hogy a bölcseletben sokkal jelentősebb az elvek tisztázása és a nagy összefüggések megláttatása, mint a részletek halmozása ; itt végzetesebb mint más területen a sok fától meg nem látni az erdőt. Számot vetettem azzal is, hogy akik a bölcselet és általában a szellemi tudomány iránt komolyabban érdeklődnek, azoknak ma nem áll rendelkezésükre sem idő, sem költség terjedelmesebb kézi könyvekre. Vissza