| A tunyaság szatirikus szociográfiája (Kántor Lajos előszava) | 5 |
| Első rész | |
| Első beszélgetés | |
| Joó György elmondja röviden, dióhéjban az egész életét | 26 |
| Második beszélgetés | |
| Arról hogy milyen boldog lehet az élete egy árva kisfiúnak | 34 |
| Harmadik beszélgetés | |
| Arról, hogy milyen csodálatosan szép és érdekes egy ostoros gyerek élete | 45 |
| Negyedik beszélgetés | |
| Arról, hogy kezd emberkedni a kis ember | 55 |
| Ötödik beszélgetés | |
| Arról, hogy verekedik a nyúl a menyéttel, a kocsis meg az élettel | 66 |
| Hatodik beszélgetés | |
| Arról, hogy a fösvény kétszer költ, a rest kétszer jár | 73 |
| Hetedik beszélgetés | |
| Arról, hogy egy kis legénynek a szava milyen sokat jelent | 79 |
| Nyolcadik beszélgetés | |
| Arról, hogy hogy tanulja meg az ember, milyenek az emberek | 91 |
| Kilencedik beszélgetés | |
| Arról, hogy az ember a legnagyobb baj közt is boldogan tud élni | 101 |
| Tizedik beszélgetés | |
| Arról, hogy mire tanítgatja a fiát a jó édesanya | 115 |
| Tizenegyedik beszélgetés | |
| Arról, hogy nem baj, ha szegény az ember, a szegény is hóttig él | 125 |
| Tizenkettedik beszélgetés | |
| Arról, hogy milyen boldog is az ember, ha nincs baja | 134 |
| Tizenharmadik beszélgetés | |
| Arról, hogy ha az ember észreveszi, hogy lányok is vannak a világon, akkor már egyébre nem is tud gondolni | 145 |
| Tizennegyedik beszélgetés | |
| Arról, hogy mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy, ahogy szeretne | 157 |
| Tizenötödik ember | |
| Arról, hogy rugós tehénnek egy az orvossága: el kell adni. A szép üszőnek meg az, hogy el kell venni | 169 |
| Tizenhatodik beszélgetés | |
| Arról, hogy semmi se tart örökké, még a lányhűség se | 180 |
| Tizenhetedik beszélgetés | |
| Arról, hogy mennyi baja van a férfinak a nő miatt ok nélkül | 193 |
| Második rész | |
| Tizennyolcadik beszélgetés | |
| Arról, hogy a kutya is tanul abból, ha megverik, csak az ember nem | 5 |
| Tizenkilencedik beszélgetés | |
| Arról, hogy annak nem való a per, aki csak egyszer tud esküdni egy életben | 22 |
| Huszadik beszélgetés | |
| Arról, hogy szegény ember mit csinál a gazdag városban | 33 |
| Huszonegyedik beszélgetés | |
| Arról, hogy Budapest az ország fővárosa, de azért Budapesten se jobb szegénynek lenni, mint a legkisebb faluban | 45 |
| Huszonkettedik beszélgetés | |
| Arról, hogy milyen az első nagy verekedés. Nem rossz az, ha erős az ember karja és pénz van a zsebében | 58 |
| Huszonharmadik beszélgetés | |
| Arról, hogy az emberi természet esendő, de azért jó az isten, gondot visel az édesanyákra | 75 |
| Huszonnegyedik beszélgetés | |
| Arról, hogy fiatalnak való a szerelem, de annak se igen | 93 |
| Huszonötödik beszélgetés | |
| Arról, hogy azt sohase tudja meg az ember, mire él, csak él. - Azután egyszer csak huszonegy eszendős lesz | 110 |
| Huszonhatodik beszélgetés | |
| Arról, hogy a szegény embernek egy kötelessége van, jó lenni mindenkihez és vigyázni, hogy senki ellensége ne legyen | 128 |
| Huszonhetedik beszélgetés | |
| Arról, hogy mindennek megjön a maga ideje, a házasodásnak is | 148 |
| Huszonnyolcadik beszélgetés | |
| Arról, hogy csakugyan a legnehezebb jó feleségre szert tenni. Próba szerencse, de ritkán sikerül | 162 |
| Huszonkilencedik beszélgetés | |
| Arról, hogy be sok felesleges jány is van a világon | 174 |
| Harmincadik beszélgetés | |
| Arról, hogy ha a házasodhatnék beleüt az emberbe, az olyan betegség, hogy azt nem lehet kikúrálni | 186 |
| Utolsó beszélgetés | |
| Arról, hogy minden hibának van korrektúrája, csak annak az egynek nincs hogy az ember megszületett és él. Vagy talán annak is van? | 204 |
| Függelék | 211 |
| Móricz Zsigmond életének és írói pályájának rövid időrendi áttekintése | 213 |
| Szemelvények bírálatokból | 216 |
Folytatás Microsoft-tal