A budai pénzverés története a középkorban

Előszó

A középkori magyar pénztörténet kutatása már hosszabb idő óta annyira előre haladt, hogy a tipológiai osztályozásokon és a csupán uralkodók szerinti meghatározásokon túlmenőleg a pénzek korrendjének felállítása s ezzel kapcsolatban az általános pénztörténet feltárása is lassan egyre inkább sürgető feladattá vált. Noha a pénztörténet sohasem kíván fellépni a gazdaságtörténet igényével, mégis mindaz, amit nyújtani tud az általános gazdaságtörténet megértéséhez - mint a pénzek hullámzó ligája, forgalma, értékviszonya stb, egyszóval a pénznek fizetőeszköz funkciója -, részletes vizsgálat tárgya kell hogy legyen a pénztörténeti kutatásoknál. A pénztörténet viszont szilárd alapokra csak úgy helyezhető, ha a pénzverés külső körülményei (a pénzek éremképei, verőhelyei, verdejegyei és időrendje) teljesen tisztázottá válnak, mert különben ingatag adatokon nyugodnak a pénztörténeti megállapítások.
Középkori pénztörténetünk két nagy korszakra oszlik. Ezek közül az első (XI-XIII. sz. ) az Árpád-házi uralkodók vereteit öleli fel. Ennek a korszaknak alapvető pénztörténeti feldolgozását Hóman Bálint végezte el széles, okleveles forrásokon és metrológiai vizsgálatokon alapuló kutatással. Műve általánosságban szilárd alapokra helyezte Árpád-kori pénztörténetünket, viszont eredményeinek vitatható részletei éppen abból a körülményből következnek, hogy az Árpád-kori pénzek külső sajátosságai még nem eléggé tisztázottak, korrendjük pedig éppen távol áll a megnyugtató megoldástól. Vissza