A budapesti alkoholisták és leszármazottaik biodemográfiai vizsgálata

Előszó

Minden társadalmi jelenségnek vannak demográfiai, gazdasági, szociálpszichológiai stb. aspektusai, ezért tulajdonképpen mindegyiknek vizsgálatában fel kellene használni több társadalomtudomány elméleteit, nézőpontjait, módszereit. Különösképpen szembetűnő ez az alkoholizmusnál: szinte alig van olyan ember-tudomány (science de l'homme), amelyik nem kísérelte meg a saját nézőpontjából kiindulva, a saját fogalmait és módszereit felhasználva az alkoholizmus kialakulását megmagyarázni. A biológia tudománya fiziológiai tényezőket kutatott, a pszichiátria az elme- és idegbetegségek vizsgálatában használt nézőpontból tanulmányozta az alkoholizmust, a pszichológia különböző irányzatai saját specifikus elméleteinek megfelelően magyarázták az "alkoholista személyiség" eredetét. A demográfia az alkoholizmus előfordulásának a nemek, korcsoportok, város és falu közötti különbségeit mutatta ki és foglalkozott az alkoholisták termékenységével, a szociológia a társadalmi csoportok közötti különbségeket vizsgálta, a szociálpszichológia a személyiségnek társadalmi hatások következtében történő kialakulása és az ivásba való menekülés közötti kapcsolatot domborította ki, a néprajz és a szociálantropológia különböző népek ivási szokásait hasonlította össze. Meggyőződésünk, hogy önmagában egyik említett tudomány sem tudja az alkoholizmus kialakulását, előfordulásának gyakoriságát teljesen megmagyarázni, ehhez több tudomány eredményeinek összefoglalása, kölcsönös figyelembevétele szükséges. Ez a meggondolás vezette a Magyar Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetét, amikor az alkoholizmus kutatásában különböző tudományok nézőpontjait igyekezett egyesíteni. Vissza