1.035.019

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A budapesti barnaövezet megújulási esélyei

Szerző

Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 347 oldal
Sorozatcím: Műhelytanulmányok - Területfejlesztés
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 963-508-437-4
Megjegyzés: Megjelent 700 példányban, fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. Angol nyelvű összefoglalóval. További szerzők a tartalomjegyzékben.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az amerikai szakirodalomban a korai 1980-as években bukkant fel először a brownfield fogalma, melynek tükörfordítása a barnamező (barnaövezet, barnazóna), és amely egyszerűen az elhagyott ipari... Tovább

Előszó

Az amerikai szakirodalomban a korai 1980-as években bukkant fel először a brownfield fogalma, melynek tükörfordítása a barnamező (barnaövezet, barnazóna), és amely egyszerűen az elhagyott ipari területeket jelentette akkoriban. Ahogy egyre több fejlett országban terjedtek a dezindusztrializációs folyamatok, e fogalom is gazdagodott, és eltérő tartalmakat kapott. Az USA-ban a brownfield-területeket főleg a környezeti szennyezettséggel társították. 1980-ban fogadták el az átfogó környezeti felelősséggel, a kármentesítés költségeivel, kártérítéssel és kötelezettségekkel foglalkozó törvényt, amelyet egy általános alap - a Superfund - létrehozásával kötöttek össze.1 Az angol meghatározás szerint a brownfield az a terület, amelyet korábban ipari vagy más célokra használtak vagy fejlesztettek, illetve amelyet részlegesen jelenleg is használnak, kis hatékonysággal, most elhagyott, gazdátlan, lepusztult és szennyezett. A barnamezős területek beavatkozás nélkül azonnal nem hasznosíthatók (vagyis az újrahasznosítás előtt a területet ért károkat meg kell szüntetni). Ebben a megközelítésben a terület „alulhasznosítottsága" van kihangsúlyozva.2
Az Európai Unióban CLARINET (Contaminated Land Rehabilitation Network Technologies) néven létrehoztak egy speciális munkacsoportot, amely a barnamezős újrahasznosítással foglalkozik. 2002-ben megjelent dokumentumukban a következő meghatározás szerepelt: „A brownfield az a hely, amelyet előzőleg használtak már, jelenleg elhagyott, vagy kevésbé hasznosított; feltárt vagy feltételezett szennyezettségi problémákkal küszködik; főként a városi térségben található; a hatékony újrahasznosítása érdekében beavatkozásra van szükség".4 Látható, hogy ez a komplex meghatározás ötvözi az amerikai és az angol megközelítéseket, alapul szolgál a barnamezős területek rendszerezéséhez, és jól használható eszköz a fejlesztő politika számára. Az EU projektjeiben ez a definíció vált általánosan elfogadottá.
A közép- és kelet-európai országokban használt terminológia hasonlít az EU-s meghatározáshoz, a szakértők kihangsúlyozzák azt a tényt, hogy a terület korábban már hasznosított volt, jelenleg elhagyott, vagy kis hatékonysággal használják, és majdnem mindenütt megjelenik a környezeti szennyezettség (főleg a talaj és a vizek szennyezettségének) problémája. E fogalmakat azonban nem pontosítják, hiányoznak a „benchmark" mutatók: hol vannak a szintek, fokozatok, milyen egzakt mutatókkal írhatók le ezek a jellemvonások (például mit jelent az alulhasznosítottság, a szennyezettség). Vissza

Tartalom

Bevezető 9
I. rész
AZ IPAR KIÉPÜLÉSE ÉS VISSZAHÚZÓDÁSA BUDAPESTEN
BELUSZKY PÁL-GYŐRI RÓBERT: Budapest ipari övezetének kialakulása 17
A budapesti ipari övezet kialakulásának kezdetei 17 • Budapest ipari övezetei 1867 és 1896 között 23 • Budapest ipari övezetei a századfordulón és az első világháború idején 27 • Budapest ipari övezetei a két világháború között 30
BARTA GYÖRGYI - KUKELY GYÖRGY: A budapesti ipar az államszocializmusban és bukása idején 35
Az államszocializmus megjelenése 35 • Az ipar térbeli elhelyezkedése Budapesten 45 • Dezindusztrializáció 1989 után 51
JULIA RICHERS - KUKELY GYÖRGY-BARTA GYÖRGYI:
A „Ganz birodalom" fénykora és alkonya 55
Ganz Ábrahám, az alapító 55 • A vállalkozás fejlődése 1867 és 1945 között: a gazdasági birodalommá válás története 57 • Ganz gyárak a II. világháború után napjainkig 58
BELUSZKY PÁL - GYŐRI RÓBERT: A budapesti barnaövezet határai 71

II. rész
AZ IPAR ÖRÖKSÉGE BUDAPESTEN
BARTA GYÖRGYI: Átmeneti gazdaság a barnaövezetben 79
A barnaövezetben végzett kutatásról 79 • A barnaövezet ma is mozgásban van 80 • A barnaövezet jelenlegi vállalati struktúrája 81 • A vállalatok területhasználata, telek-tulajdoni viszonyai 82 • A barnaövezet „alulhasznosított "jellege és épületeinek állaga 83 • A gazdaság, a vállalatok területi elhelyezkedésének jellegzetességei a barnazónán belül 84
NAGY KATALIN: A környezetállapot jellemzői a budapesti barnaövezetben gg
A barnaövezeti területek környezeti problémái 89 • Szennyezett talajú területek 92 • Talajszennyezettség és nyilvántartási rendszerek 103 • A megújulás és a kármentesítés összefüggései 105 • Összegzés 107
KOVÁCS ZOLTÁN: A budapesti barnaöv lakófunkciójának helyzete és fejlesztési lehetőségei 109
A lakófunkció létrejöttének történeti háttere a rozsdaövben 110 • A barnaövezet lakófunkciójának számbavétele 114 • A lakófunkció mennyiségi és minőségi jellemzői a barnaövezetben 115 • A lakásállomány térbeli megoszlásának jellemzői 124
POLGÁR JUDIT: Ferencváros - kolóniák a rozsdaövezetben 129
Az Aszódi úti sorházas lakótelep és a Vágóhíd utcai kislakásos telep 129 • Történelem - szociológia - relativitás 130 • Aszódi úti sorházas lakótelep 134 • A telepen élők társadalmi, demográfiai és gazdasági jellemzői 136 • Vágóhíd utcai kislakásos lakótelep 140
SZABÓ JULIANNA: Lakóterületi és lakás-rehabilitáció a rozsdaövezetben 153
A rehabilitáció szükségessége 153 • A budapesti városrehabilitáció tanulságai 154 • A barnaövezeti lakástípusok 156 • Rehabilitáció a barnaövezetben 159
FÁBRY GYÖRGY: Rosszul hasznosított MÁV-területek 165
Budapest és a vasúti rendszer 165 • Területhasználat és ingatlangazdálkodás a MAV keretein belül 169 • A területhasznosító folyamat „vasúti" oldala 170 • A terület-hasznosító folyamat városi vetülete 171 • Egyes jelentősebb vasúti területek integrációs lehetőségei 172

III. rész
A FUNCIÓVÁLTÁS SIKERES PÉLDÁI ÉS TERVEI
SIKOS T. TAMAS: Siker vagy kudarc? A barnaövezet hatása a budapesti bevásárlóközpontok fejlődésére
GRÓF IMRE: Infopark a barnaövezetben 193
Nemzetközi előképek, példák, definíciók 193 • Magyarországi előkép 194 • Az Infopark megvalósítása 195 • Szakmai működés, előnyök, hátrányok 197 • Épített környezet 198
ERŐ ZOLTÁN: Az ipari örökség megőrzésének lehetőségei Budapesten 201
Az ipari örökség fogalomköre 201 • Az ipari örökség védelmének gondolata 202 • Az ipari örökség megőrzésének eredményei és gyakorlata 205 • Az ipari örökség megőrzésének korlátai és lehetőségei 209 • Budapest adottságai és lehetőségei 213
KERESZTÉLY KRISZTINA: Ipari épületek kulturális célú hasznosítása Budapesten 221
„Ellen-kulturális" akcióból ingatlanfejlesztési eszköz - hogyan lett az ipari épületek kulturális hasznosítása divattá? 222 • A „divat" meghonosodása Budapesten: ipari épületek kulturális célú hasznosítása 225
ÉTIENNE SAMIN: A kultúra mint a városi és társadalmi megújulás eszköze: lehetőség a közeledésre 237
SÜTŐ ANDRÁS BALÁZS - SOÓKI-TÓTH GÁBOR - VALKÓ DÁVID: „Loftprogram" - a budapesti barnazóna reurbanizálásának esélyei 245
Fejlesztési törekvések Budapest barnaövezetében 246 • Budapest - loftváros? 248

IV. rész
ÁTFOGÓ TERVEK A BARNAÖVEZET REHABILITÁCIÓJÁHOZ
LOCSMÁNDI GÁBOR: A városrendezési szabályozás korlátozott szerepe az átalakuló budapesti iparterületeken 257
Az ipar helyfoglalása Budapesten 258 • Adópolitika, övezeti beosztás és városszabályozás 259 • A privatizáció városrendezési hatásai 260 • Az új budapesti közigazgatási beosztás hatásai 261 • A „városkapu"-elképzelés 262 • A tervezés három fő funkciója 262 • A rendezés és fejlesztés viszonya 263 • A településtervezés négy fő eszköze 264 • A korábbi és mai hazai tervezési eszközök 265 • NIMBY az iparral kapcsolatban, a szabályozás tartalma 266 • Munkahelyi övezetek és szabályaik Budapesten 267 • A kerületek beavatkozási lehetőségei 269 • A sajátos jogintézmények alkalmazásának nehézségei 270
SZABÓ JULIANNA: Zöldfelületi rehabilitáció 275
A barnaövezet zöldfelületi helyzete Budapesten 275 • A zöldfelületi tervezés céljai a barnaövezeti rehabilitáció kapcsán 277 • Hagyományos zöldfelületek a barnaövezetben 278 • A zöldfelületi fejlesztés mai eszközei a barnaövezetben 279 • Nemzetközi példák zöldfelületek kialakítására a megújuló barnaövezetekben 282 • Zöldfelületi fejlesztés lehetséges terepei a barnaövezet rehabilitációjában 284 • Zöldfelületi stratégia a barnaövezet rehabilitációjában 286
MOLNÁR LÁSZLÓ: Közlekedés és úthálózat fejlesztése a budapesti barnaövezetben 289
A közlekedés szerkezetének kialakulása és jelenlegi helyezete 289 • Adottságok és kihívások 292 • A fejlesztés lehetőségei 295 • A barnaövezet mint a közúthálózat kiegyensúlyozott fejlesztésének súlyponti területe 297
KOSZORÚ LAJOS: Térszerkezet és barnaövezet 303
A térszerkezet és a települési funkciók 303 • A térszerkezet és a változás viszonya 304 • A térszerkezet alakulása és az ipari fejlődés 305 • A rozsdaövezetek kialakulásának folyamatai 308 • Az átmeneti zóna változásának jellemzői az 1990-es években 311 • A globalizáció és a termelés térbeli viszonyai 315 • A budapesti térszerkezeti folyamatok kérdőjelei 316 • Rozsdaövezeti jövőképmozaikok 318
TOSICS IVÁN: Elképzelés az átmeneti zóna és a barnaövezet jövőjére a Budapest Városfejlesztési Koncepciójában és a kidolgozás alatt álló Középtávú Városfejlesztési Programjában 327
BVK első változat: 1998. augusztus 328 • BVK második változat: 1999. november 331 • BVK harmadik változat: 2000. szeptember 332 • BVK negyedik változat: 2001. december 334 • BVK ötödik változat: 2002. december 336 • A Középtávú Városfejlesztési Program első javaslata: 2003. december 339 • A Középtávú Városfejlesztési Program kidolgozásának folytatása 2004-ben 341
Chances of renewal in the brown beit of Budapest 345
A kötet szerzői 347
Technikai munkatársak 348
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv