A budapesti Egyetemi Botanikus Kert

Előszó

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Botanikus Kertjének alapítása és két évszázados fejlődése nem csupán egy patinál múltú hazai intézmény története. Több annál. Az egyetem botanikai tanszékének 1770-ben történt felállítása és a rákövetkező évben az első magyar botanikus kert létrehozása ugyanis két olyan közművelődési intézményt teremtett, amelyeknek története - a magyar botanikatörténet klasszikusának, Gombocz Endrének véleménye szerint is - nagyobbrészt azonos a magyar botanika történetével, főleg annak kezdeti időszakában.
Bár a növénytan hazai története már közel négy évszázados múltra tekinthet vissza (Melius Juhász Péter "herbáriuma" 1578-ban, Clusius pannónia flóraműve 1583-ban jelent meg), a török hódoltság alatti és utáni idők sajnos nem tették lehetővé önálló magyar botanikai kutatás kifejlődését, még kevésbé annak elmélyülését. Így a hazi botanika története tulajdonképpen a nagyszombati magyar egyetem újjászervezésével, az orvosi karon felállított kémiai és botanikai tanszék megalapításával, 1770-ben veszi kezdetét. Magyarország akkori sajátos tudományos és kulturális viszonyainak alakulásában rejlik annak a magyarázata, hogy gyakorlatilag ettől az évtől kezdve számolhatunk a hazai florisztikai kutatások megindulásával. Ez az időpont az, melytől kezdve egészen a XIX. század utolsó évtizedéig nálunk a botanika legfőbb, sőt csaknem kizárólagos feladatát az akkor szinte még ismeretlen magyar flóra feltárása jelentette. E feladat szolgálatában az egyetem botanikus kertje és növénytani tanszéke hosszú évtizedeken át olyan elévülhetetlen érdemeket szerzett, hogy mind a kutatások eredményei, mind pedig a kert sorsa egyaránt megérdemelt európai elismerést keltettek. A két intézmény továbbfejlődése - a szabadságharc korától a századfordulón és a két világháborún át, a felszabadulás utáni éveken keresztül - egészen máig egyszersmind a magyar közoktatásügynek és az egész magyar művelődéstörténetnek is része. Nemcsak a botanikatörténet tartja számon a két évszázados kert sorsát, hanem - mint azt később látni fogjuk - maradandó nyomát találjuk annak a magyar irodalom és művészet egyes területein is. Vissza