A bujdosó Rákóczi (dedikált példány)

Fülszöveg

1913-ban adta ki Szekfű Gyula A száműzött Rákóczi círatn azt a heves politikai — kisebb részt szakmai — vitát kiváltó könyvét, amelyet némelyek a nemzeti múlt meggyalázásának, mások a modern magyar történetírás első dokumentumának fogtak fel. A történeti kutatás szinte lezártnak tekintetté a kérdést, pedig Szekfű kritikusai között akadtak olyanok is, akik nemcsak a szemléletet, hanem a források elégtelenségét is szóvá tették.
A jelen munka szerzője újabb levéltári forrásokat tárt fel, melyek új színben tüntetik fel a bujdosás politikáját, rávilágítva arra, hogy Rákóczi diplomáciai tevékenysége 1711 után még kiterjedtebb, mint a szabadságharc idején, mert mindent meg akar próbálni, hogy az európai egyensúly elve alapján a Habsburgokkal szemben legalább az Erdélyi Fejedelemség önállóságát biztosítsa. Ez a pohtika egyszerre tartalmaz reális és irreális vonásokat, alapeszméje azonban a jövő függetlenségi harcait ösztönzi.
A bujdosás nemcsak a fáradhatatlan, eszméihez ragaszkodó és... Tovább

Fülszöveg

1913-ban adta ki Szekfű Gyula A száműzött Rákóczi círatn azt a heves politikai — kisebb részt szakmai — vitát kiváltó könyvét, amelyet némelyek a nemzeti múlt meggyalázásának, mások a modern magyar történetírás első dokumentumának fogtak fel. A történeti kutatás szinte lezártnak tekintetté a kérdést, pedig Szekfű kritikusai között akadtak olyanok is, akik nemcsak a szemléletet, hanem a források elégtelenségét is szóvá tették.
A jelen munka szerzője újabb levéltári forrásokat tárt fel, melyek új színben tüntetik fel a bujdosás politikáját, rávilágítva arra, hogy Rákóczi diplomáciai tevékenysége 1711 után még kiterjedtebb, mint a szabadságharc idején, mert mindent meg akar próbálni, hogy az európai egyensúly elve alapján a Habsburgokkal szemben legalább az Erdélyi Fejedelemség önállóságát biztosítsa. Ez a pohtika egyszerre tartalmaz reális és irreális vonásokat, alapeszméje azonban a jövő függetlenségi harcait ösztönzi.
A bujdosás nemcsak a fáradhatatlan, eszméihez ragaszkodó és így erkölcsileg is hatni tudó poütikust formálta, hanem az írót is, aki a kor legmagasabb műveltségi szintjén foglalkozik a történelem, a pohtikai gondolkozás és a vallás nagy kérdéseivel.
A könyv nem apológia, a kor valós körülményei és hiteles szövegei alapján mutatja be a reménytelenségben is reménykedő, a sokszor tévedő, de a küzdelmet fel nem adó történeti személyiséget. Vissza