A büntetés társadalmi, jogi és kriminológiai kérdései

Fülszöveg

A szerző, az ismert szovjet jogtudós, a bűnözés elleni harccal foglalkozik művében. Egyik alaptétele, hogy ezt a harcot csak a gazdasági, a szociális-kulturális, a nevelési és a jogi feladatok komplex megoldásával lehet sikerre vinni. Másik alaptétele, hogy a bűnözés leküzdésének módja elsősorban a megelőzés, mint olyan tevékenység, amelyben (az állam mellett) az egész társadalom részt vesz. Mindezek összhangban vannak az SZKP XXIV. kongresszusán hozott határozat szellemével.
A mű, az említett alaptételek figyelembevételével a büntetéselmélet néhány jelentős és időszerű kérdését vizsgálja. Abból indul ki, hogy a büntetés a megelőzést szolgáló intézkedések egy része, a bűnözés elleni harcnak egyik eszköze.
Foglalkozik a büntetés osztályeredetével és társadalmi eredetével, kifejti, hogy az nem csak jogintézmény, hanem társadalmi intézmény is. A továbbiakban kijelöli a büntetés szerepét, helyét, feladatát a szocialista társadalomban, s részletesen elemzi: mi a büntetés társadalmi következménye. Külön foglalkozik a büntetés hatékonyságának kriminológiai vizsgálatával, amit összekapcsol a bűnöző személy társadalomba visszavezetésének a kérdésével.
Kitér arra, hogy mi a büntetés általános és egyéni megelőző hatása, valamint arra, hogyan és miben nyilvánul meg a büntetésnek ez a hatása s hogy miért fontos a büntetés individualizálása.
A mű a büntetés tanának több kérdését nem az ún. hagyományos módszerekkel kutatja, hanem azzal összefüggésben, hogy mi a büntetés szerepe a bűnözés megelőzésének egész rendszerén belül. Ezzel kapcsolatban tárgyalja a büntetési rendszert, a szankciók jellegét, a büntetés individualizálását, valamint a büntetés társadalmi hatását és kriminológiai jellegét.
A büntetőjoggal, a büntetéssel foglalkozó szakemberek, bírák, ügyészek, ügyvédek, a nyomozó és büntetés-végrehajtási szervek dolgozói érdeklődésére méltán tart számot ez a mű. Vissza