kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 199 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrával. |
| Bevezetés | 9 |
| A kenyér jelentősége, a kenyérkészítés kialakulása, a termesztett fajták minősége, a mennyiségi és minőségi búzatermesztést befolyásoló tényezők, a búza minősépgének problémái, a hazai és külföldi adatok jelentősége) | |
| Irodalom | 11 |
| Meteorológiai adatok | 12 |
| A csapadék, a hőmérséklet és a napsütéses órák havi és a tenyészidő alatti összegei és eltérés a sokévi átlagtól | |
| Az 1963-1971. évek időjárásának leírása | |
| A minőségvizsgálat felhasznált módszerei | 18 |
| Farinográf, sikérvizsgálat, a Zeleny-szám, a kísérleti sütés, a gáztartóképesség és a héjtartalom meghatározása | |
| Kiegészítésként a búza fehérjemennyiség, a hl-súly, az acélosság, a poloskaártétel, a csírázási és kiőrlési % megállapítása | |
| Értékelés a komplex minőségi értékszám és ábrák alapján | |
| Irodalom | 20 |
| A gombabetegségek hatása a búza minőségére | 22 |
| Az 1970. évi gombakártétel hatása a lisztnyeredékre, az ezerszemsúlyra, a csírázási %-ra és a búza minőségére | |
| A fuzáriumfertőzés és az előző évi poloskafertőzés mértéke és szerepe | |
| Fajtakülönbségek | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 28 |
| A poloskaszúrás hatása a búza minőségére | 29 |
| Poloskakártétel a búzafajtákon | |
| A kenyér- és takarmány, valamint a korai és késő érésű búzák fertőzöttségének különbségei | |
| A poloskaszúrás és a kártétel típusai | |
| Hatásuk a minőségre és a búza csírázására | |
| A kártételt jellző és nem jelző minőségvizsgálati módszerek | |
| A nitrogén-műtrágyázás és a poloska-kártétel, valamint a poloskakár és a zsizsikfertőzés összefüggései | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 43 |
| A vetési idő, a vetőmagmennyiség és a búza minősége | 45 |
| A korai vetés és a szokásosnál kisebb vetőmagmennyiség kedvező hatása a minőségre | |
| A későbbi és a sűrűbb vetés hatásai a résztényezőkre | |
| Az acélosság független alakulása | |
| Az évjárat és a kezelések hatásainak különbségei | |
| A minőségre optimális vetési idő és vetőmagmennyiség | |
| Fajtakülönbségek | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 54 |
| A műtrágyázás hatása a búza minőségére | 55 |
| A nitrogén-, a foszfor- és a kálium-fejtrágyázás hatásai | |
| A kora tavaszi N-fejtrágyázás pozitív és negatív hatásai a minőségre, az NP- és NPK-adagok kedvező hatása | |
| Fajtakülönbségek | |
| A héjtartalom eltérő alakulása | |
| Összefoglalás | |
| Az őszi és a tavaszi műtrágyázás hatásai | |
| Az ősszel és kora tavasszal, valamint a virágzáskor adagolt műtrágyák hatáskülönbségei | |
| Minőségi változások és a fajták öröklött minősége | |
| Fajtakülönbségek, kivételek | |
| Évjárati hatások a mátrágyák érvényesülésére | |
| A glutenin-gliadin arány változása, szerepe és kapcsolata a komplex minőségi értékszámmal | |
| Optimális glutenin-gliadin arány | |
| Összefoglalás | |
| A nitrogén-fejtrágyázás pozitív és negatív hatásai | |
| Az őszi, téli, kora tavaszi és virágzáskori N-műtrágyázás hatáskülönbségei | |
| A Bezosztaja 1 és a Fertődi 203 azonos és különböző reagálása | |
| A minőség és résztényezőinek vásltozásai | |
| Az évjárat igen erős módosító hatása | |
| A ritkább vetés és a virágzáskori N-fejtrágyázás kedvező kombinálása | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 75 |
| A CCC és a stabilán hatása a búza minőségére | 78 |
| A kisebb és nagyobb adagok hatása | |
| A CCC és a Stabilan hatása | |
| Az adagolás idejétől függő különbségek | |
| A CCC és a CCC + N műtrágyázás hatáskülönbségei | |
| Fajtakülönbségek | |
| Évjárati különbségek | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 91 |
| A vegyszeres gyomirtás és a búza minősége | 93 |
| A Dikonirt, az A 1114, az A 850 és az A 980 hatása a Bezosztaja 1 és a Fertődi 203 minőségére | |
| A minőségi összetevők különböző változásai | |
| A kezelések és fehérjefrakciók aránya | |
| A Hedonal, az A 384, az A 2088 és az A 2079 gyomirtószerek hatásai | |
| A Banvel D, a Banvel M és a Dikopur vegyszerek negatív hatásai | |
| A kezelések két irányú hatása a minőségre | |
| A fehérjetartalom és a sikérmennyiség növekedése | |
| A komplex minőségvizsgálat szükségessége | |
| A gyomirtószerek és a poloskafertőzöttség összefüggése | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 103 |
| A monokultúra és a búza minősége | 104 |
| A kezelés hatása a minőségre és annak résztényezőire | |
| Fajtakülönbségek | |
| A monokultúra időtartamának hatásai | |
| A műtrágyázás és a vetésforgó javító hatása | |
| Ezek jelentőségésnek és mértékének változása az évek szerint | |
| A héjtartalom erős növekedése | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 113 |
| Az agrotechnika hatása az acélosságra és a minőségre | 115 |
| Fajtakülönbségek az acélosságban | |
| A termőhely, a N-műtrágyázás, a CCC-kezelés, a gyomirtószerek, a vetésidő, a monokultúrás termesztés és az aratási idő hatása az acélosságra | |
| Az acélosság és a minőség, valamint az acélosság és minőség résztényezőinek kapcsolatai | |
| Az acélosság mint a minőség résztényezője | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 124 |
| Az agrotechnika hatása a hektolitersúlyra és a minőségre | 126 |
| A fajták hl-súlya és az évjárat | |
| A vetéssűrűség, N- és NPK-fejtrágyázás, a CCC-kezelés, az aratási időpont hatásai a hl-súlyra | |
| A hl-súly és a minőség kapcsolata | |
| A hl-súly és a lisztnyeredék | |
| A N-fejtrágyázás és a lisztnyeredék | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 132 |
| Egyes agrotechnikai tényezők hatása a kenyérbél összenyomhatóságára | 133 |
| A kenyérbél összenyomhatósága mint fajtatulajdionság | |
| A kenyérbél összenyomhatósága és a komplex minőségi értékszám szoros pozitív korrelációja | |
| A műtrágyázás és a vetőmagmennyiség hatása a kenyérbél összenyomhatüságára | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 137 |
| Kenyérbúzák, takarmánybúzák, a környezet és az agrotechnika | 139 |
| Az időjárás hatása a minőségre, a szemtermésre és a fehérjetermésre | |
| Az öröklött és környezet által realizált terméspotenciál és a minőség kapcsolata | |
| A kenyérbúzák és a "takarmánybúzák" fehérjetermése és minősége | |
| A virágzáskori N-műtrágyázás jelentősége | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 146 |
| Az aratási idő hatása a búza minőségére | 147 |
| Az éghajlati tényezők módosító hatása | |
| A fehérjetartalom változásának fajtakülönbsége | |
| A minőség és résztényezőinek változásai az aratás ideje szerint | |
| Kritikus tényező a sikérterülékenység, a gáztartóképesség és a kenyér alaki hányadosa | |
| Fajtakülönbségek | |
| A megázott és a szárazon betakarított búza minősége | |
| Az acélosság változásai | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 153 |
| A keverékek hatása a búza minőségére | 154 |
| A jelenleg termesztett 8 búzafajta komplex minőségi értékszáma és résztényezői | |
| A hl-súly és a liszthozam | |
| A minőség résztényezői és a komplex minőségi értékszám, valamint a kenyérbélzet összenyomhatóságának alakulása 8 fajta és azok 64 keveréke esetében | |
| Kedvező "alap" és "keverő" fajták, kedvező keverékek | |
| A gáztartóképesség és a kenyértérfogat mint a keverékhatás legfontosabb alapja | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 165 |
| Az agrotechnika hatása a minőségre és a szemtermésre | 166 |
| A minőség és a szemtermés közötti korreláció | |
| A vetésidő, a N- és NPK-műtrágyázás, a herbicidek, a monokultúra és a betakarítás hatása a szemtermés minőségére és mennyioségére | |
| Fajtakülönbségek | |
| Gazdaságosság és a komplex minőségi értékszám | |
| Összefoglalás | |
| Irodalom | 181 |
| Összefoglalás | 182 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.