A Bhagavad-Gítá, úgy, ahogy van

Tartalom

Prológus 11
Előszó 15
Bevezetés 19
ELSŐ FEJEZET
Hadiszemle a kuruksetrai csatamezőn 47
Az ellenséges seregek felsorakoztak. Arjuna, a hős vitéz kedves rokonait, tanítóit, barátait pillantja meg mindkét oldalon,
harci vágyban égve, készen arra, hogy életüket áldozzák a csatában. Együttérzés és bánat önti el, ereje elhagyja, elméjén
zavar lesz úrrá, s nem akar többé harcolni.
MÁSODIK FEJEZET
A Bhagavad-gítá tartalmának összefoglalása 79
Arjuna meghódol az Úr Krsna előtt, és a tanítványa lesz. Krsna az átmeneti anyagi test és az örök lélek közötti alapvető különbségről tanítja őt. Beszél a lélekvándorlásról, a Legfelsőbb önzetlen szolgálatának természetéről és az önmegvalósítást elért ember jellemzőiről.
HARMADIK FEJEZET
Karma-yoga 157
Ebben az anyagi világban mindenkinek cselekednie kell. A tettek vagy az anyagi világhoz kötik az embert, vagy kiszabadítják onnan. A Legfelsőbb örömére, önzetlenül cselekedve bárki felszabadulhat a karma (a tett és visszahatás) törvénye alól, és
elsajátíthatja az önvalóról és a Legfelsőbbről szóló transzcendentális tudást.
NEGYEDIK FEJEZET
Transzcendentális tudás 201
A transzcendentális tudás - a lélekre, Istenre és kettőjük kapcsolatára vonatkozó lelki tudás - megtisztít és felszabadít. Ez
a tudás az önzetlen odaadó cselekedetek (karma-yoga) gyümölcse. Az Úr feltárja a Gitá ősidőkbe visszanyúló történetét, be-
szél annak céljáról és jelentőségéről, elmondja, hogy időről időre
alászáll az anyagi világba, valamint azt, hogy milyen fontos, hogy
egy guruhoz, egy lelki megvalósítást elért tanítóhoz forduljunk.
ÖTÖDIK FEJEZET
Karma-yoga - cselekvés Krsna-tudatban 249
Minden tettét végrehajtva, ám bensőjében azok gyümölcséről
lemondva a transzcendentális tudás tüzében megtisztult bölcs
eléri a békét, megszabadul a ragaszkodástól, lelki látásmódra
tesz szert és boldog lesz.
HATODIK FEJEZET
Dhyána-yoga 279
Az astanga-yoga mechanikus meditációjának gyakorlásával az
ember képes uralkodni elméje és érzékei fölött, figyelmét pedig a Paramátmára (a Felsőlélekre, az Ur szívben lakozó formájára) összpontosíthatja. Ez a yoga-folyamat a samadhiban tetőzik, amikor az ember tudata teljesen a Legfelsőbbe merül.
HETEDIK FEJEZET
Az Abszolútról szóló tudás 327
Az Úr Krsna a Legfelsőbb Igazság, a legfelsőbb ok, valamint minden anyagi és lelki dolog fenntartó ereje. Az emelkedett lelkek odaadóan meghódolnak Neki, míg az istentagadók elméjét másféle imádat köti le.
NYOLCADIK FEJEZET
A Legfelsőbb elérése 369
Ha valaki élete során, különösen pedig a halál pillanatában
nagy odaadással az Úr Krsnára emlékezik, eljuthat az Ő legfelsőbb hajlékára, mely túl van az anyagi világon.
KILENCEDIK FEJEZET
A legbizalmasabb tudás 399
Az Úr Krsna a Legfelsőbb Isten, az imádat legfelsőbb középpontja. A lélek a transzcendentális odaadó szolgálaton (a bhaktin) keresztül örök kapcsolatban áll Vele. Tiszta odaadását felébresztve visszatérhet Hozzá a lelki világba.
TIZEDIK FEJEZET
Az Abszolút fensége 445
Az anyagi és a lelki világban minden csodálatos megnyilvánulás, erő, szépség, nagyság és fenség csupán Krsna isteni
energiáinak és fenségének a töredéke. Mint minden ok legfelsőbb oka, minden létező fenntartója és lényege, Krsna minden
teremtett lény számára a legfelsőbb imádandó személy.
TIZENEGYEDIK FEJEZET
A kozmikus forma 487
Az Ur Krsna isteni szemekkel ajándékozza meg Arjunát, s meg-
mutatja neki lenyűgöző, végtelen formáját, a kozmikus univerzumot. Ezzel végleg bizonyságot tesz isteni mivoltáról. Elmondja,
hogy szépséges emberi formája az Istenség eredeti formája, melyet csakis az odaadó szolgálat által lehet megpillantani.
TIZENKETTEDIK FEJEZET
Az odaadó szolgálat 537
A bhakti-yoga, az Úr Krsna tiszta odaadó szolgálata a legmagasabb rendű és legmegfelelőbb eszköz a Krsna iránti tiszta
szeretet eléréséhez, ami a lelki élet végső célja. Akik ezt a
magasztos utat járják, isteni természetre tesznek szert.
TIZENHARMADIK FEJEZET
A természet, az élvező és a tudat 559
Aki megérti a test, a lélek és a fölöttük álló Felsőlélek közötti
különbséget, kiszabadul ebből az anyagi világból.
TIZENNEGYEDIK FEJEZET
Az anyagi természet három kötőereje 597
Minden testet öltött lélek az anyagi természet három kötő-
erejének, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének az irányítása alatt áll. Az Ur Krsna elmagyarázza, mik
ezek a kötőerők, hogyan hatnak ránk, hogyan lehet legyőzni őket, valamint elmondja, mi jellemzi azt az embert, aki elérte a transzcendentális állapotot.
TIZENÖTÖDIK FEJEZET
A Legfelsőbb Személy elérésének yogája 623
A védikus tudás végső célja, hogy megszabaduljunk a kötelékektől, melyek az anyagi világhoz fűznek bennünket, s meg-
értsük, hogy az Úr Krsna az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Aki megérti, kicsoda Ő, az meghódol Előtte, s odaadó szolgálatához lát.
TIZENHATODIK FEJEZET
Az isteni és a démoni természet 647
Akik démonikus tulajdonságokkal rendelkeznek, és a szent-
írások parancsait figyelmen kívül hagyva, saját szeszélyeiket
követve élnek, alacsonyabb rendű fajokban születnek újjá, és
létük az anyag börtönében tovább folytatódik. Akik azonban
isteni tulajdonságok birtokában vannak, és a szentírások szabályainak engedelmeskedve élnek, lassanként lelki tökéletességre tesznek szert.
TIZENHETEDIK FEJEZET
A hit fajtái 673
Az anyagi természet három kötőerejének megfelelően háromféle hit van, amely e kötőerőkből származik. Azoknak a tettei, akiknek hitét a szenvedély és a tudatlanság jellemzi, csupán átmeneti, anyagi eredményekkel járnak, míg a jóságban,
a szentírások parancsolatait követve végrehajtott tettek megtisztítják a szívet, és az Ur Krsnába vetett tiszta hithez, valamint az Iránta érzett odaadáshoz vezetnek.
TIZENNYOLCADIK FEJEZET
Végkövetkeztetés - a tökéletes lemondás 697
Krsna elmagyarázza a lemondás jelentését, és arról beszél,
milyen hatással vannak a természet kötőerői az ember tudatára és tetteire. Elmondja, mi a Brahman-tudatosság, beszél
a Bhagavad-gítá dicsőségéről és végkövetkeztetéséről: a vallás
legmagasabb rendű formája az Úr Krsna előtti abszolút, feltétlen, szeretetteljes meghódolás, ami megszabadítja az embert
minden bűntől, teljes megvilágosodással áldja meg, és képessé teszi arra, hogy visszatérjen Krsna örök lelki hajlékára.
Függelék
Megjegyzés a második angol kiadáshoz 758
Az íróról 759
Az idézett irodalom jegyzéke 761
Szójegyzék 762
Szanszkrit kiejtési útmutató 769
A szanszkrit versek jegyzéke 772
A magyarázatok versmutatója 786
Tárgy- és névmutató 792

Témakörök