Előszó
Részlet a könyvből
A múlt század közepe óta őrzi az emlékezet, hogy a ceglédi Öregszőlőkben földmunkák közben gyakorta megakadt az ásó, a kapa, és egy-egy erőteljesebb mozdulatra a szerszám csontokat, kő- és fémeszközöket, de többnyire cserépedényeket fordított ki a földből. A szórványosan felszínre kerülő tárgyak nem kerültek múzeumba, kézen-közön eltünedeztek, csak ott lakó idős emberek emlegetik emléküket ma is.
A húszas években végzett ún. Közép úti ásatássorozat bronzkori leletei a II. világháború és a múzeum kényszerű költözködései következtében megfogyatkoztak. A megmaradt régészeti tárgyak ma a Kossuth Múzeumban vannak. Jelentősége miatt az ötvenes évek óta utaltak és hivatkoztak az itt előkerült leletanyagra a szakemberek, ám az előkerülés pontos helyére, körülményeire, a leletanyag mennyiségére vonatkozó dokumentumok, ismeretek összegyűjtése máig nem történt meg. Ezt a hiányt szeretném pótolni munkámmal, melynek során rekonstruálhatóvá vált az eddig vázlatosan is alig ismert húszas évekbeli ásatások története. Mindehhez az adatok precíz időrendbe állítása, a helyszínek és kataszteri lapok, tulajdonosok, térképek vizsgálata, valamint a ceglédi idős emberekkel (öregszőlőkbeli és budai úti lakosokkal) folytatott beszélgetések vezettek el. A munka során átnéztem a ceglédi Kossuth Múzeum II. világháború előtti - régészeti vonatkozású - irattári anyagát, a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának, a Cegléd Járási és Városi Földhivatalnak az iratait, jegyzőkönyveit és térképeit, a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztályának a tárgyra vonatkozó dokumentumait. A régi anyag újabb eredményekkel is bővült. Bár az Öregszőlők teljes régészeti feltérképezésével a terület nagyfokú beépítettsége miatt már elkésett a régészettudomány, a szerencse a szerző mellé szegődött és az öregszőlőkbeli lakosok, telektulajdonosok kedves segítségével sok értékes tárgyra és / információra tehettem szert. 1987 augusztusában pedig mód nyílt egy Árpád-kori templomalapozás leletmentésére is. A feltárás anyagi fedezetét a ceglédi Lenin Tsz vállalta magára, a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat a kutatószelvények betemetésével segítette munkánkat. Fogadják érte köszönetemet!
A bronzkori lelőhelyre vonatkozó irodalmi utalásokat, összefoglalásokat együtt kezeltem a régészeti feltárások történetével. Ha a korabeli újságcikkek esetenként bizonyító, igazoló erejűek voltak, akkor azokat (kritikával kezelve) fölhasználtam. Az ötvenes évek elején a régi Polgármesteri Hivatal irattári anyagából kiselejtezték a régészeti jelentéseket, a múzeummal kapcsolatos határozatokat, számlákat. A fölöslegessé vált iratokból néhányat a ceglédi Kossuth Múzeum (továbbiakban: CKM) irattárába menekítettek. Három évtized távolából már nem tudtam kideríteni, hogy ez kinek köszönhető. Talán Sárkány József gimnáziumi tanár, akkori múzeumigazgató figyelt föl rájuk. A különböző korú leleteket anyagközlő jelleggel bocsájtom a kutatás és az érdeklődők rendelkezésére. Terjedelmi korlátozások miatt arra kényszerültem, hogy csak azokat a tárgyakat tegyem közzé, amelyek még nyomtatásban nem jelentek meg. Tanulmányom távolabbi célja, hogy a folyamatban lévő Pest megyei régészeti topográfia munkálataihoz adatokat szolgáltasson. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik feladatomat tanácsaikkal, munkájukkal, emlékeik, iratok és fényképek felkutatásával megkönnyítették, segítették: Bíró János, Fekete Veronika, Dubszki József, Fülöp László és családja, Galambos István, Juhász István, Király JózsefMikaczó József, Nagy László, Polónyi István, Pákozdi Ferenc, Tabáni Tibor, dr. Tóth Tibor, Varga István, Zöldi László. Külön szeretném megköszönni Reznák Erzsébet kolleganőmnek a terepjárásban nyújtott gyakorlati segítségét és munkám során baráti biztatását!
Vissza 
