A csalás

Előszó

Bírói, ügyészi s ügyvédi, de elméleti körökből is régóta sürgetik a csalásról szóló kötetem közrebocsátását. Végre eleget tehettem ez óhajnak. A késésnek magyarázata egyszerű. - Oly óriási anyagot kellett áttanulmányoznom, amelynek összegyűjtése s feldolgozása a szokottnál jelentékenyen, hosszabb időt vett igénybe. - A csalás egyike azoknak a bűncselekményeknek, melyek amellett, hogy elkövetésük igen gyakori, a problémák egész tömegét tárják elénk, oly kérdéseket, melyek rendkívül finom elemzésre köteleznek. Igyekeztem e kötelességnek eleget tenni s ha ez - érzésem szerint - némileg sikerült, ennek oka az az elmélyedésre törekvés, mely szinte ellenállhatatlan erővel sarkalt a nehézségek leküzdésére. A történeti fejlődés s a jogösszehasonlítás adalékaiból levont tanulságok ennek a tárgykörnek átértésénél erős segítőtársakul szerepelnek, miért is megokoltnak tartottam azoknak bevezetésként összefoglalását, de nem mellőzhettem a kriminologiai szemléletet sem, mert a való meglátására csak ez képesít.
Erős önmérsékléssel kellett dolgoznom, s nem egyszer korlátozott a rendelkezésemre álló keretnek szűkre szabott volta. Ez a körülmény indított arra, hogy más helyütt adjam a kiegészítést. Ide vonatkozással már is megtettem azt, hogy az egyik kapcsolatos - hazai irodalmunkban s joggyakorlatunkban - teljesen ismeretlen problémát (a perbencsalás kérdését) egyidejűleg külön tanulmányban dolgoztam fel. Vissza