Lelo

Előszó

Alekszandr Csejsvili a kiváló grúz író 1903-ban született Grúziában, a maharedzei körzet egyik falujában, Akszanában. Apja falusi asztalos és kis szőlősgazda volt. Kevés iskolát járt, de szerette a könyvet. Minden pénzét gyermeke iskoláztatására költötte.
Alekszandr jól tanult. Elvégezte a kutaiszi reáliskolát. 1922-ben a tbilisz-i állami egyetem bölcsészeti karának hallgatója, megtanult németül és franciául, majd elvégezte a dialektikus materializmus aspiranturáját. Első cikke színmű-kritika, a "Kommunisták" című lapban jelent meg, ettől kezdve a lap állandó munkatársa.
Első novellája a hegyes Szvanétijáról szólt. 1930-tól fáradhatatlanul szervez kolhozokat, agitál. Járt tudományos küldetésben Németországban, foglalkozik a nyugateurópai irodalommal. Mély hatással volt rá a moszkvai Írókongresszuson Gorkij előadása. Ezután "Lelo" című tervbe vett regényéhez gyűjtött anyagot. Legjobban az 1905-ös forradalomban részvevő guriai parasztság érdekelte. Guriában dolgozott annak idején Sztálin. A guriai parasztság forradalmi mozgalmáról írt Lenin is. Az itteni parasztság körében még éltek a patriarkális csökevények. Állandóan tanulmányozta a nép életét: kolhozokban, ültetvényeken, értekezleteken. Tanulmányozta a tea-ültetvényeket, a délszaki növénykultúra irodalmát. Mindez segítségére volt a regény újtípusú egyéniségeinek reális megismerésében. A "Lelo" első része 1937-38-as években jelent meg a "Mnatobi" című folyóiratban. 1948-ban írta meg a befejező részt és egyúttal átdolgozta az első részt. A Honvédő Háború alatt jelent meg egy novellás kötete (A szülőhaza hangja). Vissza