1.031.326

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A csillagok

Szerző
Fordító
Grafikus
Lektor

Kiadó: Tessloff és Babilon Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott keménykötés
Oldalszám: 48 oldal
Sorozatcím: Mi Micsoda
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 21 cm
ISBN: 963-9182-82-6
Megjegyzés: Színes fotókkal és ábrákkal gazdagon illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A csillagos égbolt évezredeken át szinte megfejthetetlen rejtélyt jelentett az ember számára, aki ősidők óta bűvölettel nézte, hogy titkait kifürkéssze. Ezért válhatott a csillagászat - más néven... Tovább

Előszó

A csillagos égbolt évezredeken át szinte megfejthetetlen rejtélyt jelentett az ember számára, aki ősidők óta bűvölettel nézte, hogy titkait kifürkéssze. Ezért válhatott a csillagászat - más néven az asztronómia - a legősibb tudománnyá.
Évezredek kellettek ahhoz, hogy az emberiség megszabaduljon attól a naiv képzettől, amely szerint a csillagok egy óriási kupola belső felére rögzített világító pontok.
Igaz, az ókori tudósok sejtették, hogy az égi kárpit, a Hold és a Nap több valamiféle planetáriumnál. Úgy képzelték, hogy a bolygók és a csillagok önálló égitestek, amelyek a Földhöz hasonlóan gömb alakúak, és ugyanúgy lebegnek a világmindenségben. De hiába is keresték, nem lelhettek rá a határt képező szilárd félgömbre, amit mögé képzeltek - mindenütt csak a világegyetem végtelen mélységei tárultak eléjük.
Az újkori csillagászat születését attól a pillanattól számíthatjuk, amikor először sikerült meghatározni a bolygók egymástól való távolságát és némi fogalmat alkotni a Naprendszerről. Csak ettől kezdve lehetett bármit is mondani az égitestek valódi nagyságáról és fényességéről. Az eredmények igen izgalmasak voltak. Kiderült, hogy az égbolton látható legtöbb égitest sokkal nagyobb, mint a mi lakóhelyünk, a Föld. Ám arról, hogy mekkora is valójában a Tejútrendszerünk, s milyen hatalmas a világegyetem, amelyben a Nap és testvérei, a csillagok mozognak - nos, erről az emberiségnek még akkor sem voltak igazán sejtelmei, amikor már pontosan felmérték a Naprendszert, és a bolygók mozgásainak törvényeit is jól ismerték.
Az űrutazások lehetőségei jelentős lépéssel hozták közelebb az embert a csillagok világához. Három égi szomszédunkat - a Holdat, a Vénusz és a Mars bolygót - már meg is érintettük, sőt, a Holdon már többször is járt ember. Így a legősibb tudomány, a csillagászat mit sem veszített érdekességéből, s ha lehet, ma még izgalmasabb, mint valaha. Vissza

Fülszöveg

Vajon mi az, amiben úgy istenigazából különb az ember a világ többi lényénél? Hiszen hozzá képest még egy macska is jobban is jobban tájékozódik a sötétben, és a delfinek is ezerszer jobban megértik egymás szavát (bocsánat: ultrahangját). Mi több, egy élettelen anyagú csillag fényesebben ragyoghat a legsugárzóbb emberi tekintetnél. Hát akkor? Talán abban, hogy kíváncsi. Bár a Mi micsoda? könyvsorozatból úgy tűnik, az ember kísérletező kedve még a kíváncsiságánál is nagyobb!
Mindent megpróbál, hogy többet tudjon meg a világról, a természetről, a saját múltjáról. Megröntgenezi a múmiákat, mintát vesz távoli bolygókról, áramütésekkel vizsgálja saját ízlelőbimbóit a nyelvén, állatokat idomít...
A legnagyobb kísérlet persze mindig az: hogyan is lehet úgy megosztani az eddig megszerzett tudást a többiekkel, hogy azt még a gyerekek is megértsék, de azért a tudomány igényessége se vesszen el belőle.
A Mi micsoda? című könyvsorozat eddig sikeres kísérletnek minősült: Európa különböző... Tovább

Fülszöveg

Vajon mi az, amiben úgy istenigazából különb az ember a világ többi lényénél? Hiszen hozzá képest még egy macska is jobban is jobban tájékozódik a sötétben, és a delfinek is ezerszer jobban megértik egymás szavát (bocsánat: ultrahangját). Mi több, egy élettelen anyagú csillag fényesebben ragyoghat a legsugárzóbb emberi tekintetnél. Hát akkor? Talán abban, hogy kíváncsi. Bár a Mi micsoda? könyvsorozatból úgy tűnik, az ember kísérletező kedve még a kíváncsiságánál is nagyobb!
Mindent megpróbál, hogy többet tudjon meg a világról, a természetről, a saját múltjáról. Megröntgenezi a múmiákat, mintát vesz távoli bolygókról, áramütésekkel vizsgálja saját ízlelőbimbóit a nyelvén, állatokat idomít...
A legnagyobb kísérlet persze mindig az: hogyan is lehet úgy megosztani az eddig megszerzett tudást a többiekkel, hogy azt még a gyerekek is megértsék, de azért a tudomány igényessége se vesszen el belőle.
A Mi micsoda? című könyvsorozat eddig sikeres kísérletnek minősült: Európa különböző országaiban 20 millió kötetet adtak el belőle! Magyarországon 1990-ben három kötet jelenik meg: A csillagok., Ahogy az állatok látnak, hallanak és éreznek., Bálnák és delfinek. Vissza

Tartalom

Fények az égen4
Milyennek képzelték őseink az égboltot?4
Hogyan jöttek rá, hogy a Föld gömb alakú?5
Ki állította először, hogy a Föld a Nap körül kering?6
Ki számította ki a bolygók pályáját?7
Csillagok születése8
Hány csillagot láthatunk az égen?8
Milyen a mi Naprendszerünk?9
Így születik a Naprendszer9
Miért különböző méretűek a bolygók?10
Hogyan keletkeztek az óriásbolygók?11
A Föld testvérei11
Milyen a Föld felépítése?11
Miért nincs élet a Vénuszon?12
Miért ritka a Mars légköre?13
Milyen hideg van a Marson?14
Mik azok a kisbolygók?14
Melyik a legnagyobb bolygó?14
Hány gyűrűje van a Szaturnusznak?16
Melyek a külső bolygók?17
Üstökösök, meteorok és hullócsillagok18
Milyen egy üstökös?18
Mikor tér vissza a Halley-üstökös?19
Mi az a meteorit?20
Így keletkezik a meteoritkráter21
A Nap - izzó gázgömb, atomkemencével22
Miből áll a Nap?22
Miért nem hűl ki a Nap?23
Hogyan keletkezik a Nap fénye?24
A Nap és a Föld25
Mik azok a napfoltok?25
Befolyásolják-e napfoltok az időjárásunkat?26
Mi az északi fény?26
Honnan jön az ultraibolya sugárzás?27
Égi szomszédunk, a Hold28
Hogyan jön létre egy teljes napfogyatkozás?28
Hogyan jön létre az apály és a dagály?29
Mik azok a "holdtengerek"?29
Milyen a Hold felszíne?30
Hogyan született a Hold?31
A Nap testvérei32
Mikor repül el a Voyager-2 a Szíriusz mellett?32
Hogyan mérhetjük meg egy csillag távolságát?33
Mi a fényév?34
Hogyan mérhetjük meg egy csillag átmérőjét?34
Mit nevezünk óriás és törpe csillagnak?35
Mit nevezünk csillaghalmaznak?35
Mit nevezünk kettőscsillagnak?36
Mi a szupernova?37
Milyen gyakran láthatunk szupernovát?38
A Tejútrendszer38
Miből áll a Tejútrendszer?38
Mit nevezünk világító gázfelhőnek?40
Milyennek mutatják a rádióhullámok a Tejútrendszert?40
Mik azok a gömbhalmazok?41
Mi az a fekete lyuk?42
Az idő és a tér határai43
Mi az a spirálköd?43
Hogyan mérhetjük meg egy galaxis távolságát?44
Hány galaxis van a világegyetemben?44
Mi a vöröseltolódás?45
Mi az ősrobbanás?46
Távoli világok emberei47
Van-e élet távoli csillagok bolygóin?47
Láthatjuk-e valaha is űrbéli testvéreinket?47

Prof. Heinz Haber

Prof. Heinz Haber műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Prof. Heinz Haber könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A csillagok A csillagok A csillagok A csillagok
Állapot:
2.340 ,-Ft
12 pont kapható
Kosárba
konyv