Előszó
A Dal mesterei VII/a kötete Mozart, Beethoven, Mendelssohn és Schumann magas hangokra írt dalainak válogatott szemelvényeit tartalmazza. (Schuber magas hangokra szerzett dalai külön kötetben, a VII/b-ben foglalnak helyet.)
Minden dal eredeti hangnemében került közlésre. Ez a körülmény azonban nem jelenti azt, hogy magas hangú énekes ne találhatna hangjának megfelelő művet a fenti zeneköltők középhangokra írt dalait tartalmazó VIII/b kötetben, ugyancsak eredeti hangnemben, tehát transzponálás nélkül. Áll ez megfordítva is. A IX. kötet mélyfekvésű dalait, jellegüknél fogva, a zeneköltő hangelképzelésének megfelelően, inkább csak alt, vagy basszus énekelheti. Viszont ezek számára számos akad a középhangokra írt dalok között is.
A transzponálás természetesen jóval szélesebbre tárja a válogatás lehetőségeit minden hangfaj számára. Ám ennek is megvannak az előadóművészet és ízlés szabta korlátai.
Nem kétséges, hogy a dalok hangneme, ambitusa, továbbá zenei, szövegi, érzelmi és hangulati tartalma, valamint a különböző hangfajták, előadói alkat stb. szorosan összefüggnek egymással. Mindent egybevetve jobb a zeneköltő hangelképzelését szem előtt tartva válogatni, mint a későbbi, sokféle transzponált kiadásból következtetni az eredetire.
A szerkesztés a fenti mesterek dalainak nálunk elérhető valamennyi kiadását egybe vetette. Közöttük elvétve, főként a szövegben, itt-ott némi eltérés adódik. Ezek közlését mellőztük.
Az énekszólam és néhány helyen a zongora kottaírásmódját korszerűbb, könnyebben olvasható kottaképpel helyettesítettük.
A kiadvány részben pedagógiai célzata, s az ebből folyó gyakorlat - mintegy útmutatásul, figyelemkeltés szempontjából csupán a legfontosabb helyeken - ajánlatossá tette, hogy itt-ott az eredetinél valamivel több előadási jelet alkalmazzunk. Ezeket a jeleket azonban, az eredetiektől való megkülönböztetésül mindenütt zárójelbe tettük.
Az énekszólamban található lélegző jelek egy része az egybe tartozó zenei frázisok helyes tagolására utal.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal