Előszó
Részlet:
"Bocskai kultusza, Habsburg-ellenes mozgalmának tisztelete Hajdú megyében és Biharban hagyományosan kiemelten fontos szerepet töltött be, amely nem változott akkor sem, miután Csonka-Bihart Hajdú vármegyével egy törvényhatósággá egyesítették (1950). Hajdú megyében és Bihar bizonyos részein, mindenek előtt a szülőhelyének mondott Kismarján, és a trianoni határokon belül maradt egyetlen bihari várának színhelyén, Nagykerekiben és első győztes csatájának helyszínén, Almosdon, valamint az egykori bihari, ún. kishajdú városokban, így például Nagyszalontán, kultusza mindig is eleven volt. E tájegységek a Székelyföld mellett a történeti Magyarország azon helyszínei közé tartoztak, ahol Bocskai emlékének ápolása, emlékezetének ébrentartása folyamatosnak volt mondható, s nem a nemzeti ébredés korában, felülről, mesterségesen életre keltett emlékek közé tartozott.
A megye, illetve a bihari rész nagy ünnepségek színhelye volt már a 300. évfordulón is, tegyük hozzá, a mainál sokkal kedvezőbb anyagi lehetőségek között, s valóságos országos ünnepségsorozatok keretében. Ekkor emelték a hajdúböszörményi Bocskai szobrot, a debrecenit, s a kismarjait is. A 400. évforduló megünneplése a 100 évvel korábbitól annyiban különbözik, hogy itt nem részletezhető kulturális és politikai okok miatt akkor a központi kormányzat sokkal nagyobb szerepet vállalt a mainál, s többek között ezért is a történeti kutatások sokkal határozottabb arcéllel és eredményességgel folytak.
A 400. évforduló országos eseményeinek a súlypontja gyakorlatilag azon a rendezvénysorozaton nyugodott, amelyet Hajdú-Bihar megye, a megyei önkormányzat és az egyes települések, intézmények kezdeményeztek, s amelyhez szerény központi támogatást is tudtak szerezni. Szívesebben láttuk volna, ha a megemlékezéseket országos szervezésben, és kellőképpen színvonalas, körültekintő módon szervezik meg, amelyhez programjaink kapcsolódhatnak. Miután ez nem történt meg, a megye tudatosan törekedett a meglévő lehetőségek kihasználására, s olyan programok megvalósítására, amelyek méltóképpen hívhatják fel a figyelmet a magyarság egyetlen, azonnali győzelemmel végződő, a nemzeti-rendi és vallási jogokéit indított győztes szabadságharcára.
Ezt a szándékot tükrözte a megyei Bocskai Emlékbizottság felállítása, amelynek személyi összetétele arra volt hivatott, hogy rendezvényeinket országos jelentőségűvé tegye. A munka érdemi részét azonban az ún. Bocskai Munkabizottság végezte, amelynek gerincét a megyei kulturális intézmények vezetői, képviselői adták, s amelynek révén a megyei elképzelések az egyes intézmények szervezésében jelenhettek meg, valósulhattak meg.
Azok a megyei települések, amelyek szívügyüknek érezték a szabadságharc évfordulójának megünneplését, szinte erejükön felül vállalva, kezdeményezőleg csatlakoztak az ünnepségekhez. Amíg az egyes települések ünnepségeinek súlypontja érthetően a hajdúszabadságot megteremtő Bocskait állította központba, addig a megyei ünnepségek, megemlékezések azt tágabban értelmezve, Bocskai politikai pályafutásának, politikai mozgalmának megfelelően, a tényleges valóságot szem előtt tartva, a megye és mai ország határait jócskán túllépve, az egykori kulcsfontosságú helyszínekre helyezték a hangsúlyt."
Vissza 
