Előszó
Részlet:
Főmester tv.:! Ttv.:!
Ez az év jubileumi esztendő volt. Hazánk ebben az évben ünnepelte meg az 1848. évi események százéves fordulóját. Az országgyűlés, városok és közületek ünnepi gyűléseken, ünnepélyeken és alkotásokban tettek tanuságot amellett, hogy azok az eszmék, amelyeket 1848-ban a magyar nemzet megvalósított, még mindig elevenen élnek lelkünkben.
50 évre volt szükség, míg hozzánk is eljutottak a francia forradalom vezető nagy eszméi: a szabadság, testvériség, egyenlőség és az azóta elmult 100 év sem volt elég ahhoz, hogy az egész emberiség közkincsévé váljanak. bizonyos, hogy az egyik helyen többet, a másikon kevesebbet megvalósítottak belőlük, de még messze vagyunk attól, hogy a világ minden népe, minden ember érezze azt, hogy valóban szabad, valóban mindenkivel egyenlő és mindenki testvérének, legalább is embertestvérének érezze magát és másokat. Ezért jó és szükséges, ha időnként ünnepélyes formában idézzük fel a multat és tanuskodunk amellett, hogy ezeket az eszméket nem felejtettük el, teljes sikerre jutásuk érdekében ápoljuk és utódainknak tovább adjuk. Azok a ttv . :, akik meg a 90-es, 900-as években ünnepelték meg március 15-ét, bizonyára igazat adnak nekem, mikor azt állítom, hogy ezekben az időkben sokkal több meggyőződéssel ünnepelte ezt a napot a magyarság, mint a háború utáni időkben.
A szbk . :-ségnek minden oka meg van arra, hogy ezt a százéves fordulót a legbensőbb érzésekkel ünnepelje meg és idézze maga elé a multat. Hiszen a szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavak a szbk . : páholyokból indultak világot meghódító útjukra. Elindultak, nagy utat tettek meg, de még nem értek útjok végére. És ez teszi jogossá a szbk . :-ség fennállását. Mindaddig, míg ember és ember között a legkülönbözőbb címeken válaszfalat lehet emelni, a szbk . :-ség jogosult és szükséges marad.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal