A debreceni kerámia

Fülszöveg

A magyar népi fazekasság kutatása, ahogyan azt Domanovszky György 1942-ben megállapította, viszonylag későn indult meg. Az 1950-es években a figyelem fokozatosan ráirányult a népi kerámiára. Egymás után jelentek meg alapos, sokszor példának vehető feldolgozások. Talán elegendő, ha Domanovszky Györgynek a mezőcsáti, Román Jánosnak a sárospataki kerámiára vonatkozó tanulmányait említjük. Ekkor jelentkezik első kerámiatanulmányával Kresz Mária, akinek aztán meghatározó szerepe lesz a magyar népi kerámiakutatásban. Fazekas, korsós, tálas című tanulmánya több, addig nem elemzett kérdést vet fel, mint a főzőedények problémája, hogyan befolyásolja az edényformákat az agyag minősége, ebből következően hogyan alakul a cserépedények árucseréje, a különféle edényformák aránya, a folyóedény és a rendelésre készült edény. Alapvető jelentőségű a Néprajzi Múzeumban rendezett Magyar népi cserépedények kiállítás katalógusának bevezető tanulmánya, amelyben függelékként közölte az egyes kerámiaközpontokra vonatkozó legfontosabb irodalmat. A fazekasság kutatásában nélkülözhetetlen munkák közé tartozik Igaz Mária és Kresz Mária tanulmánya, a magyar népi cserépedények szakkifejezéseiről, amellyel régóta fennálló hiányt pótoltak, számos zavart eloszlatva az elnevezések körében, megkönnyítve a tárgyak azonosítását. Ugyancsak terminológiai szempontból fontosak István Erzsébetnek a Néprajzi Lexikonban írt kerámiai szócikkei. Hivatkozunk néhány olyan munkára is, amelyek a fazekas termékeket nem mint cserépedényeket vizsgálják, hanem más összefüggésbe helyezik azokat. Ennek egyik kiemelkedő példája Morvay Judit munkája, aki a cserépedényeknek a mezőkövesdiek életében betöltött szerepét vizsgálta, valamint Dankó Imrének Kötegyánban, Gyulán folytatott vizsgálatai. Kresz Mária antropomorf edényeket bemutató tanulmánya ezeknek a különböző szokásokban betöltött szerepével foglalkozott. A történetiség igénye érvényesült a fazekas céhekre vonatkozó levéltári adatok kutatásában, amikre Kresz Mária, Bodó Sándor, Füvessy Anikó munkái nyújtanak példát. Szabadfalvi Józsefnek a fekete kerámiára vonatkozó kutatásai széles kitekintésűek, míg Béres András a nádudvari fekete kerámiát lokálisan, annak elsősorban újjáéledését mutatta be. Vissza