A délszláv háború

Előszó

A szovjet típusú szocialista rendszerek összeomlása Európában nem csupán a II. világháború végén kialakult, az általános felfogás szerint a jaltai egyezményben meghatározott nemzetközi kapcsolatrendszerben eredményezett lényeges változásokat (Moszkva közép-kelet-európai hegemóniájának megszűnése), hanem az I. világháborút lezáró versailles-i békerendszer által létrehozott két közép-, illetve délkelet-európai államszövetség, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása is ehhez a világrengető folyamathoz kapcsolódik. Míg azonban Prága és Pozsony válása békésen történt meg, a szintén részben mesterségesen összekapcsolódott délszláv államszövetség széthullása a nemzetközi közvéleményt sokkoló véres és kegyetlen háború közepette zajlott. Ahhoz, hogy a fegyveres konfliktus kiváltó okait megértsük, vissza kell kanyarodni egy kicsit a múltba, és röviden vázolni kell a térség etnikai viszonyainak alakulását a középkortól napjainkig. A délszláv háborút azonban nem kizárólag etnikai ellentétek robbantották ki, hanem politikai és gazdasági ellentétek sora is szerepet játszik benne, ezek feltárásához pedig az elmúlt hetven év, a két jugoszláv államkísérlet történetének némileg részletesebb ismertetése szükséges. Korábbi események a délszláv háború kirobbantásában nem játszottak szerepet. Még a 19. századi szerb-horvát viszonyra is inkább jellemző az együttműködés, mint a szembenállás. Vissza