| A történelmi materializmus alapvonásai és néhány főbb kategóriája | |
| A történelmi materializmus általános jellemzése | 7 |
| A történelmi materilaizmus tárgya | 9 |
| A társadalomfelfogás alapvető kérdésnek marxista megoldása | 12 |
| A történelmi materializmus pártossága | 15 |
| A társadalom alapvető sajátosságai | |
| A természet és a társadalom kölcsönhatása | 19 |
| A természet és a társadalom összefüggése | 19 |
| A társadalmi mozgás tényezői | 22 |
| A társadalom marxista értelmezése | 24 |
| A társadalmi determinizmus | 25 |
| A társadalmi determinációról általában | 26 |
| A társadalmi törvények | 30 |
| A néptömegek és a személyiség szerepe a társadalom történetében | 33 |
| A néptömegek történelmi szerepe | 34 |
| A kiemelkedő személyiségek szerepe a történelemben | 38 |
| Szükségszerűség és szabadság. Szabadság és elidegenedés a történelemben | 40 |
| A szükségszerűség és szabadság dialektikája a társadalomban | 40 |
| Szabadság és elidegenedés | 44 |
| A társadalom termelési tevékenységének filozófiai problémái | |
| A társadalom gazdasági berendezése és ennek szerepe a társadalom életében. A termelési mód | 49 |
| A tudományos és technikai forradalom társadalmi és világnézeti hatása | 51 |
| A tudományos és technikai forradalom és a szocialista társadalmi forradalom összefüggése | 58 |
| A társadalom alapja és felépítménye | |
| Az alap és felépítmény fogalmának meghatározása | 69 |
| Az alap és felépítmény kölcsönhatása | 72 |
| A szocialista alap és felépítmény jellemzői | 73 |
| A társadalmi-gazdasági alakulat fogalma | 75 |
| A társadalom politikai élete. A szociáis struktúra | |
| A társadalom politikai élete | 79 |
| Az érdek. Az egyéni és társadalmi érdek dialketikája | 81 |
| Az érdekviszonyok a szocializmusban | 84 |
| Az emberi közösségek történeti formái. A társadalom szociális struktúrája | 88 |
| A társadalmi tudat fogalma, szerkezete és általános jellemzői | |
| A társadalmi tudat fogalma és szerkezete | 105 |
| Az eszmék társadalmi szerepéről | 106 |
| A társadalom megismerő tevékenysége. A megismerés filozófiai problémái | |
| Az ismeretelmélet fogalma és tárgya | 123 |
| A lényeg és jelenség dialaketikája | 125 |
| A megismerés folyamatjellege és szakaszai | 127 |
| Az igazság marxista elmélete | 136 |
| A gyakorlat szerepe a megismerésben | 141 |
| Az erkölcs és világnézet kérdései | |
| Az erkölcs fogalma és struktúrája | 147 |
| Az erkölcs történeti és osztályjellege | 152 |
| A szocialista-kommunista erkölcs jellemzői | 158 |
| A vallás és marxista kritikája | |
| A vallás létrejötte és lényege | 167 |
| A vallás társadalmi szerepe | 173 |
| A vallás szerepe a szocializmusban | 177 |
| A művészet filozófiai kérdései | |
| A művészi visszatükrözés lényege és sajátosságai | 191 |
| A művészi tevékenység kialakulása | 194 |
| Az esztétika tárgya és főbb kategóriái | 197 |
| A művészet társadalmi szerepe | 202 |
| A tudomány és szerepe a társadalomban | |
| A tudományos visszatükrözés jellemzi | 211 |
| A tudományos tevékenység keletkezése és történelmi fejlődése | 212 |
| A tudomány társadalmi szerepe | 216 |
| A tudomány szerepe és fejlődése korunkban | 210 |
| A mai burzsoá szociológia jellemzői, irányzatai és marxista bírálata | |
| A burzsoá szociológia fejlődésének szakasszal | 223 |
| A mai burzsoá szociológia főbb irányzatai | 228 |
| A mai burzsoá szociológia jellemző vonásai | 242 |