A differenciális pszichofiziológia alapjai - Szöveggyűjtemény

Előszó

A "pszichofiziológia" és a "fiziológiai pszichológia" fogalmainak definíciójára J. A. Stern tett javaslatot 196-ben, a "Psychophysiology" című folyóirat első számában. A pszichikus és a fiziológiai folyamatok kölcsönhatásaival foglalkozó e két tudományág - amint azt Lykkennek a jelen kötetben közölt tanulmányában is olvashatjuk - kérdésfeltevése szerint különíthető el. Míg a fiziológia körébe azokat a kutatásokat soroljuk, amelyek arra a kérdésre keresnek választ, milyen következményei vannak az agy működését közvetlenül érintő beavatkozásoknak a viselkedésben megnyilvánuló pszichikus funkciókra, addig "pszichofiziológiainak" tekintjük azokat a kutatásokat, amelyek adott pszichikus funkciókkal, pillanatnyi állapotokkal, viselkedésformákkal vagy tartós jellemzőkkel együttjáró fiziológiai mutatókat vizsgálnak, és ily módon próbálnak következtetéseket levonni a pszichikus funkciók hátterében álló idegélettani mechanizmusokra. A két megközelítési mód feltételezi és kölcsönösen kiegészíti egymást a kutatásban, és kézenfekvő, hogy a pszichofiziológiának, ezen belül is a pszichikus, illetve fiziológiai funkciók egyedi és típusos különbségeivel foglalkozó differenciális pszichofiziológiának a fiziológiai pszichológia eredményeire kell támaszkodnia, ahogyan az Nyebülicinnek és Gray-nek a kötetünkben közölt tanulmányaiból egyértelműen kitűnik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a pszichofiziológiai megközelítés adott esetben nem nyújthatna önmagában is bepillantást a pszichikus funkciók idegélettani szerveződésének folyamataiba. Jó példa erre Katkin tanulmánya, amely az elektrodermális válaszok alakulását vizsgálja pszichofiziológiai megközelítésben, és jelentős támpontokat nyújthat azok számára is, akik e válasz szerveződésére agyi léziós kísérletek alapján következtetnek. Vissza