A dombóvári tanítóképző

Fülszöveg

Dombóváron^ a Szent László tér 21-22 számú épületben 1927-től 1959-ig tanítókat képeztek. Három megye településeiről érkeztek ide a tanítójelöltek, hogy az írás, olvasás, számolás tanításának tudományával, és más hasznos ismeretekkel gyarapodva térjenek vissza.A kirajzó harmincnem-zedéknyi tanító hatása felmérhetetlen. Ha mégis valami fontosat szeretnénk megtudni róluk, akkor a tanítóképzés szellemiségét és metodikáját keli megnéznünk.Az alma mater világához visszavezető belső ösvények ma még - úgy ahogy - járhatóak.
Az 1927-bep induló korosztályok az első világháború emlékét, a triahóni sofekcít kapták örökül. A zárda falai között áz ideák vilápát, a }\a|ál utáni élet ígéretét, és Nagy-Magyar-órszág feltáraadásának hitét erősítették bennük.
Azoknak a fiataloknák és tanáraiknak a fejében, akiket a második világháború utáni sodort:ide a sors szeszélye, szintén ott lüktetett a megélt háború, a kollektív bűnösség, az internálások, deportálások, kitelepítések, menekülések em-p léke.... Tovább

Fülszöveg

Dombóváron^ a Szent László tér 21-22 számú épületben 1927-től 1959-ig tanítókat képeztek. Három megye településeiről érkeztek ide a tanítójelöltek, hogy az írás, olvasás, számolás tanításának tudományával, és más hasznos ismeretekkel gyarapodva térjenek vissza.A kirajzó harmincnem-zedéknyi tanító hatása felmérhetetlen. Ha mégis valami fontosat szeretnénk megtudni róluk, akkor a tanítóképzés szellemiségét és metodikáját keli megnéznünk.Az alma mater világához visszavezető belső ösvények ma még - úgy ahogy - járhatóak.
Az 1927-bep induló korosztályok az első világháború emlékét, a triahóni sofekcít kapták örökül. A zárda falai között áz ideák vilápát, a }\a|ál utáni élet ígéretét, és Nagy-Magyar-órszág feltáraadásának hitét erősítették bennük.
Azoknak a fiataloknák és tanáraiknak a fejében, akiket a második világháború utáni sodort:ide a sors szeszélye, szintén ott lüktetett a megélt háború, a kollektív bűnösség, az internálások, deportálások, kitelepítések, menekülések em-p léke. Eszmei háttérnek a materializmust, a kiz^kmányol^-l tói mentes, Osztálynélküli társadalom ígéretét káptták. Q j' Mind a zárdai, mind az állami tanítóképzés eszmei háttei'é'^ irracionális illúziókra épültv Annál fontosabb, hogy mindkét helyen ott volt a magyar valóság. A háborúk utáni szegénység, az otthon, a haza, a jövő, a munka, a tudásvágy, az értékek,a gyermek, a küzdélem.
Ternai Jenőről, az intézet latin-magyar szakos tanáráról azt írta az egyik volt tanítványa, hogy Finom, érzékeny, bölcs, erős és tiszta volt Ha a növendékek a szakrtiaszere-tet mellett ebből az eszmei háttérből is vitték maiMkkal valamit a környező megyék apró fálvaiba, iskoláiba, már ezért is figyelmet érdemelne ez az egyszer volt, hol nem volt, intézmény. Vissza