A drámafejlődés útjai

Egy műfaj története Goethétől O'Neillig

Szerző

Almási Miklós

Budapest

'Almási Miklós: A drámafejlődés útjai ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1969
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	487 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	7
Két út a modern dráma fejlődésében	20
Az emberi autonómia és a dráma harmonikus fejlődése	28
A cselekvés és a hős szétválása. A drámai forma fellazulása	43
A harmonikus drámai struktúra születésének rejtélye	56
A művészi korszak	69
A francia forradalom és a világ idealizálódása	69
Egy végzetes kísérlet	73
Egy drámamodell születésének ellentmondásai	81
Az Egmont	88
Don Carlos és az eszmények dramatizálhatósága	96
A népvezérek és a legitimitás tragédiái (Wallenstein, Tell, Demetrius)	112
Az orosz példa: a művészi korszak lezárása (Puskin)	137
Az elmélet: a "nyílt forma"	143
A gyakorlat: a hatalom dialektikája	148
A romantikus író	155
A kor tablója és a lét dramaturgiája (Büchner)	157
Önteremtés és önfelbontás	161
A lét abszurditása	166
A reprezentatív színpad	172
Egy torzóban maradt forradalom művészi következményei	172
A drámai krízis formalizálódása: a kozmikus tragédia elmélete elmélete, és a teatralitás gyakorlata	180
Az individualizmus önpusztítása (Friedrich Hebbel)	191
Az első polgári miliődráma. a Maria Magdalena	202
A pántragizmus és a mítosz feltartóztathatatlansága	209
A reprezentatív stílus szűkössége	216
Az álomvilág mitológiája (Richard Wagner)	221
A forradalom álma	224
A modern költő és a modern téma	228
A lírai dráma stílusa	235
A harmonikus áttörés: a Nórnbergi mesterdalnokok	240
A mítosz	243
A hétköznapi heroizmus születése: Osztrovszkij	253
A látszatok kinevetése és a valóság rehabilitálása	253
Az autonóm ember "természetes" tragédiája	261
Forradalmárok illúziója: nincs többé tragédia	270
Az átmeneti korszak	273
Egy virágkor nyomában	273
Az ideálok agóniája (Henrik Ibsen)	284
Harc az ideálokkal	290
A reformátorok sorsa	294
Küzdelem a nagy formáért	300
A naturalizmus, Strindberg és a dráma lírizálása	311
A szociális és a drámai (Gerhart Hauptmann)	314
Az "én" misztériumjátékai (Strindberg)	314
Lírai és szimbolizmus (Maeterlinck és Hofmannstahl)	340
Az irónikus író (Shaw)	346
Mesterkéltséggel a mesterkéltség ellen	348
A tragédia ironizálása és az igazi tragédia	356
A bölcs, mint a bölcs tagadása	364
Az atipikus, mint tipikus	367
Lírai dezilluzionálás: a kor szintézise (Csehov)	373
Paraziták és szenvedők	378
Tragikomédia	385
A lírai dráma és az objektív stílus	386
Van-e tanulság - avagy hogyan íródik a drámatörténet	391
Világtörténelmi búcsú a múlttól shakespeare-i formában (Maxim Gorkij)	400
A készülődés
A "dráma" harmonikus kiteljesítése	408
A tragikus "búcsú" lehetősége	421
Schillerizálás a szocialista realizmusban	425
A mai dráma előzményei: O'Neill és Brech	430
A jelen útjai és a válaszutak sokfélesége	430
A múlt vagy a jövő analízise?	440
A formák tartalmi különbségei	452
Jegyzetek	465
Irodalomjegyzék	479
Névmutató	483