A Duna Pozsony alatti magyar szakaszának tragédiája

Szerző

Budapest

'Lévai András: A Duna Pozsony alatti magyar szakaszának tragédiája ' összes példány

Kiadó:	Püski Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	116 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer (BNV) tervei a háború utáni években a Visegrádra tervezett magyar elképzelésekből indultak ki (1. például Mosonyi Emil akadémikus 1950. évi akadémiai székfoglalóját). Az időben gyakran változó elgondolások és tervek hamarosan egyre szélesedő viták tárgyává váltak, olyannyira, hogy nemcsak az ország közvéleményét osztották meg, hanem a napjainkig tartó súlyos szakmai, gazdasági, sőt bel- és külpolitikai következményekkel is jártak és fognak még járni. Az ország érdekében és állampolgári kötelességemnél fogva határoztam el még a nyolcvanas évek végén, hogy az általam áttekintett dokumentumok alapján felhívom az illetékes országos vezetők figyelmét azokra a súlyos következményekre, amelyek a BNV-vel kapcsolatos addigi döntésekből és intézkedésekből származtak. így született meg 1993 decemberében „A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a Bős - Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésében" c. tematikus vizsgálatom. E tanulmányom mindeddig nem került nyilvánosságra, ezért dokumentum értékét megtartva, változatlan formában e könyv függelékeként közrebocsátom. A későbbiek jobb megértése céljából már e helyen érdemes a BNV sorsának legfontosabb állomásait nagy vonalakban áttekinteni, hogy könnyebben eligazodhassunk majd az események hullámzó sodrában. 1963-ban magyar-csehszlovák kormányközi megállapodást írtak alá a közös beruházási program kidolgozásáról és 1964-ben elkészült a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer közös beruházási programja. (Zárójelben megjegyzem, hogy az 1952. évi kormányhatározat csupán a nagymarosi vízlépcső önálló beruházásának előkészítéséről rendelkezett.) 1975-ben elkészült a módosított beruházási program, amelynek alapján 1977 szeptemberében Magyarország és Csehszlovákia miniszterelnöke aláírta a vízlépcsőrendszer közös megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést 1979-ben megkezdődtek a kivitelezési munkák. 1981-ben a magyar fél - gazdasági helyzetére hivatkozva - javaslatot tett a beruházás megvalósítási ütemének módosítására. Az új ütemezésben a felek 1983-ban állapodtak meg. Dunakiliti térségében folytatódtak a munkák. 1986-ban megállapodás született a nagymarosi vízlépcsőnek osztrák fővállalkozásban való megvalósítására. Az egyre erősödő környezetvédelmi mozgalmak elbizonytalanították a politikusokat. 1989 májusában a magyar kormány határozatot hozott a nagymarosi vízlépcső építkezésének ideiglenes felfüggesztéséről („ökológiai szükséghelyzet'-re hivatkozva), és júniusban felfüggesztették a dunakiliti duzzasztómű építési munkáit. Még ez év októberében a parlament határozatot hozott a nagymarosi vízlépcső építkezésének teljes leállításáról. 1991 júliusában (sikertelen tárgyalások után) a csehszlovák kormány jóváhagyta az un. „C" változat megépítését. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 5
BEVEZETÉS 9
1. A beruházás előkészítésével kapcsolatos észrevételek.
Gazdaságossági szempontok 17
2. Az államközi szerződés (ASZ) 22
3. Az MTA bekapcsolódása (EBPB vizsgálatok. Az 1983. december
20-i elnökségi határozat) 25
4. A „közös" MTA-OMFB Bizottság 29
5. További akadémiai hozzászólások 1985-től a „fordulatig" 32
6. Alapvető fordulat a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer
történetében (1989. május) 36
7. A társadalmi-gazdasági rendszerváltozás 43
8. A magyar tevékenység összevont értékelése 49
9. Hogyan tovább? 55
EPILÓGUS (Lévai Klára) 57
UTÓSZÓKÉNT (Dr. Petz Ernő) 58
FÜGGELÉK.
A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a Bős-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszer építésében. Tematikus vizsgálat, 1993 59
ELŐSZÓ 60
BEVEZETÉS 61
(A helyzet jellemzése. A vizsgálat célja és módszere).
1. Előzmények. A BNV terveinek kialakulása. Az MTA szerepe
az államközi szerződés megkötése előtt (1948-1977) 65
2. Az MTA testületi és főtitkári tevékenysége az államközi szerződés
megkötésétől a munkálatok felfüggesztéséig (1977-1988-89) 70
2.1. Az MTA Elnökségi Interdiszciplináris
Probléma-Bizottság (1981. január) 71
2.2. A Petrasovits-bizottság (1981) 72
2.3. A Polinszky-Kapolyi Bizottság (1982) 73
2.4. Az ökológiai hatások első vizsgálata az Akadémia
operatív irányításával (1982-1983) 74
2.5. Hozzászólások az MTA 1983 évi közgyűlésén 75
2.6. Az MTA-OMFB „közös bizottsági munka" 1982-84-ben 76
2.7. Az MTA Elnökség 1983 decemberi határozata 79
2.9. A csúcsüzemmódnak és az Öreg-Duna rendezésének
véleményezése az MTA részéről (1986. február) 83
2.10. Az Akadémia észrevételei a beruházási program 1986 évi
módosításával kapcsolatban (1986. augusztus) 84
3. Az Akadémia szerepe a vízlépcsőrendszer munkálatainak
felfüggesztése során (1988/89) 85
3.1. Akadémiai hozzászólás a BNV megvalósításáról szóló
minisztertanácsi előteijesztéshez (1988 augusztus) 85
3.2. Akadémiai állásfoglalás a Nagymarosi Vízlépcső esetleges
elhagyásának lehetőségeiről, következményeiről (1988 október) 86
3.3.,Akadémiai közreműködés" a Minisztertanács és az
Országgyűlés 1989 májusi, a Nagymarosi Vízlépcső
munkálatainak felfüggesztéséről szóló határozatainak
előkészítésében (1989 május-június) 88
4. Az Akadémia és az „ökológiai kényszerhelyzet"
(1989 május után) 95
4.1. Akadémiai állásfoglalás a Nagymarosi Vízlépcső elhagyásának,
illetve megvalósításának környezeti-, ökológiai-, vízminőségi- és szeizmológiai hatásairól (1989. június) 96
4.2. A közös magyar-csehszlovák Duna-szakasz és a kapcsolódó
térség fejlesztése: kutatási és döntéstámogatói koncepció
(1990 április) 97
4.3. Akadémiai állásfoglalás a Bősi Vízlépcső ökológiai-, környezeti
kockázatairól (1991. április). Az Akadémián belüli vita 99
4.4. MTA-közreműködés „A magyar-csehszlovák közös
Duna-szakasz és a kapcsolódó térségek fejlesztésével,
rehabilitációjával összefüggő kutatási program -1. Ütem"
kidolgozásában (1992 január) 101
4.5. MTA tanulmány: „Szigetköz, Környezettudományi kutatások,
környezeti állapot, ökológiai követelmények" (Budapest, 1993) 103
5. Az Akadémia szerepének összefoglalása 103
1. MELLÉKLET. Dr. Lévai András: Javaslatok a BNV Államközi
Szerződésének felmondásához. 1992. február 27 108
2. MELLÉKLET. Öt akadémikusnak az MTA elnökéhez írt levele a
Nagymarosi Vízerőmű-építés felfüggesztésével kapcsolatban.
1989. júniusi 114