1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 394 oldal
Sorozatcím: Földrajzi monográfiák
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. Kihajtható melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjának gondozásában a Földrajzi Monográfiák IV. kötete kerül a magyar geográfusok kezébe. Megjelenésének külön is fontosságot ad az a tény, hogy a monográfiasorozatban ez a kötet az első gazdaságföldrajzi munka. Szerzői: Sárfalvi Béla és Asztalos István, a Kutatócsoport tudományos munkatársai, néhány évvel ezelőtt igen nagy feladatra vállalkoztak, amikor elhatározták a monográfia elkészítését.
Két dolog jelentett a könyv szerzői számára nagy nehézséget: először az, hogy sem az ország egésze, sem egyes részei korszerű szemléletű gazdaságföldrajzi feldolgozásának nem volt, nem is lehetett múltja, olyan előzménye, amelyre a két fiatal szerző támaszkodhatott volna. A második nehézséget számukra az ötvnes évek első felének túlzott ébersége támasztotta, amely a statiszikai adatok és a helyszínen nyerhető tapasztalatok megszerzését nagyon megnehezítette, sokszor szinte lehetetlenné tette. A két szerző a nehézségeket dicséretes... Tovább

Fülszöveg

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoportjának gondozásában a Földrajzi Monográfiák IV. kötete kerül a magyar geográfusok kezébe. Megjelenésének külön is fontosságot ad az a tény, hogy a monográfiasorozatban ez a kötet az első gazdaságföldrajzi munka. Szerzői: Sárfalvi Béla és Asztalos István, a Kutatócsoport tudományos munkatársai, néhány évvel ezelőtt igen nagy feladatra vállalkoztak, amikor elhatározták a monográfia elkészítését.
Két dolog jelentett a könyv szerzői számára nagy nehézséget: először az, hogy sem az ország egésze, sem egyes részei korszerű szemléletű gazdaságföldrajzi feldolgozásának nem volt, nem is lehetett múltja, olyan előzménye, amelyre a két fiatal szerző támaszkodhatott volna. A második nehézséget számukra az ötvnes évek első felének túlzott ébersége támasztotta, amely a statiszikai adatok és a helyszínen nyerhető tapasztalatok megszerzését nagyon megnehezítette, sokszor szinte lehetetlenné tette. A két szerző a nehézségeket dicséretes buzgalommal igyekezet legyőzni. Évek során gyűjtötték az anyagot: a gyűjtött anyag feldolgozása során - hazai példák és előzmények híján - maguknak kellett kidolgozniok a terület korszerű gazdaságföldrajzi feldolgozásának helyes, a múltat is megvilágító, a jelent is magyarázó és a jövő fejlődésére is utalás adó módszerét.
A szerzők is tudják, hogy a bemutatott képek élessége, rajza, szemléletessége különböző. Vannak kitűnő, lendületesen megírt részek a könyvben, de vannak szürkébbek is. Ez természetes. Minden kutató tudja, hogy a tudományos feldolgozó munka során a képzelet szárnyalása, a toll lendülete és frissesége nem marad
töretlen. És sok függ az egyes problémáktól is. Vannak, melyek gyorsan megoldhatók, könnyen áttekinthetők. De vannak olyanok is, ahol a megoldást még további kutatásoknak kell megtalálniok. A könyv mindkettőre ad példákat.
Az olvasó úgy vegye kezébe ezt a könyvet, mint úttörő vállalkozás termékét, melynek erényei és hibái egyaránt tanulságul szolgálhatnak. Jelentős mű ez a kötet gazdagnak nem mondható gazdaságföldrajzi irodalmunkban; két fiatal marxista geográfus új és friss hangja. Övék a kezdeményezés bátorsága. Nagyon kívánatos lenne, hogy példájukat mások is kövessék!
Budapest, 1960 február hó
Dr. Bulla Béla Vissza

Tartalom

Előszó5
Bevezetés7
A Duna-Tisza köze mezőgazdaságának természeti és társadalmi feltételei
A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti feltételei11
A Duna-Tisza köze mezőgazdaságának történelmi-társadalmi adottságai27
A mezőgazdaság történeti fejlődése a XVIII. századtól a felszabadulásig27
A népesség számának alakulása, területi eloszlása32
A mezőgazdaság piacviszonyai39
A Duna-Tisza köze közlekedési adottságai40
A mezőgazdasági termelést befolyásoló egyéb tényezők41
A Duna-Tisza köze mezőgazdaság szerkezeti képének kialakulása42
A birtokviszonyok alakulása43
A művelésági arányok változása48
A vetésterületi megoszlás alakulása51
A földművelés és az állattenyésztés viszonyának alakulása54
A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása
A jelenlegi művelésági viszonyok57
A szántó térbeli elhelyezkedése és ennek kialakulása57
A kertterület térbeli elhelyezkedése61
A szőlő területi eloszlása63
A rét területi eloszlása66
A legelők térbeli elhelyezkedése68
Az erdő térbeli elhelyezkedése70
A nádas területi eloszlása72
A földadó alá nem eső területek (fanet) eloszlása73
A szántóföldi növénytermelés térbeli elhelyezkedése74
Gabonafélék77
Búza80
Rozs83
Rizs90
Őszi árpa90
Tavaszi árpa91
Zab95
Köles95
Kukorica95
Gyökés- és gumósnövények102
Burgonya102
Cukorrépa112
Takarmányrépa112
Olajosnövények112
Napraforgó113
Ricinus113
Olajlen114
Repce114
Rostnövények115
Lucerna117
Vöröshere (lóhere)118
Zabosbükköny118
Csalamádé és silókukorica118
Egyéb szálastakarmányok118
Hüvelyesek119
Borsó119
Bab120
Lencse120
Zöldség-, főzelék- és fűszernövények120
Fűszerpaprika121
Paradicsom122
Fejeskáposzta123
Zöldborsó124
Egyéb zöldség- és főzelékfélék124
Egyéb növények124
Dohány125
Mák125
A Duna-Tisza köze gyümölcs- és szőlőtermelése125
Gyümölcstermelés126
Alma128
Körte128
Cseresznye129
Meggy134
Őszibarack134
Kajszibarack135
Szilva135
Dió140
Egyéb gyümölcsfák140
Szőlőtermelés140
A Duna-Tisza köze növénytermelésének szektorális megoszlása147
Az állattenyésztés fejlődése és jelenlegi helyzete
Takarmánybázis153
A szántóföldi takarmánytermelés153
A rét és a legelő156
Takarmánymérleg161
Az állattenyésztés fejlődésének történeti áttekintése 1895-ig171
Az állattenyésztés helyzete 1895-1957 között174
A szarvasmarhatenyésztés fejlődése 1895-től 1935-ig174
A szarvasmarhatenyésztés jelenlegi állapota182
A lótenyésztés alakulása 1935-ig190
A lótenyésztés jelenlegi helyzete193
A sertéstenyésztés alakulása 1935-ig198
A sertéstenyésztés jelenlegi állapota202
A juhtenyésztés alakulása 1935-ig208
A juhtenyésztés jelenlegi állapota211
Az állatállomány szektorális megoszlása218
Az egyéni gazdaságok állattenyésztése222
A termelőszövetkezetek állattenyésztése224
Az állami gazdaságok állattenyésztése232
A fő állatfajok tenyésztésének összefoglaló áttekintése237
Az állatállomány trágyatermelése241
Egyéb állattenyésztési ágak243
Kecsketenyésztés243
Baromfitenyésztés246
A mezőgazdaság gépesítése
A gépállomások területi elhelyezkedése257
A gépesítés általános áttekintése263
A gépesítést befolyásoló természeti tényezők269
Az igaerő és a gépállomány területi megoszlása és szerepe a talajművelésben272
Az igaerő területi megoszlása272
Az erő- és munkagépállomány megoszlása275
A talajművelés helyzete a gépállomások körzeteiben279
A gépállomások munkája a termelőszövetkezetekben281
Talajművelés281
Aratás283
Növényápolás285
Kaszálás286
Betakarítás, szállítás288
Az állami gazdaságok gépesítése289
A gépállomány megoszlása289
Talajművelés292
Aratás, cséplés293
Növényápolás295
Kaszálás296
Betakarítás, szállítás297
A Duna-Tisza köze mezőgazdasági körzeteinek vázlata
A mezőgazdasági körzetek meghatározásakor mérlegelt tényezők299
A Duna-Tisza köze mezőgazdasági körzetei311
Budapest zöldövezete311
A homokhátság313
A Dunamellék és a Bácska314
Nagykáta és Abony vidéke314
Irodalom315
Név- és tárgymutató373
Ábrák jegyzéke385
Képek jegyzéke388
Táblázatok jegyzéke389
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv