A Dunakanyar-hegyvidék természeti környezetpotenciáljának mezőgazdasági és idegenforgalmi szempontú értékelése

Evaluation of the physical environmental potential of the Danube bend mountains for agriculture and tourism

Szerző

'Dr. Kertész Ádám: A Dunakanyar-hegyvidék természeti környezetpotenciáljának mezőgazdasági és idegenforgalmi szempontú értékelése ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	168 oldal
Sorozatcím:	Elmélet-módszer-gyakorlat
Kötetszám:	39
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7322-62-0
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal. Angol nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Napjainkban a népgazdaság gyors ütemű fejlődése, ezen belül az ipar és a mezőgazdaság mennyiségi és főként minőségi - intenzív - fejlődése egy sor, a természeti környezettel összefüggő következményt von maga után, ennek kapcsán pedig számos kérdést vet fel. A kérdések egy része arra keresi a választ, hogy természeti környezetünk milyen további hasznosítási lehetőségeket rejt magában, milyen potenciállal rendelkezik /vö. PÉCSI M. 1972a, 1972b, 1974, 1979: környezetpotenciál; illetve - a korábbi tájkutatáshoz kapcsolódóan - MAROSI S.-SZILÁRD J. 1963: tájpotenciál/. A természeti környezet potenciáljának feltárása közvetlen gazdasági érdek. Nem vezet közvetlen gazdasági érdekhez viszont a másik kérdéscsoport, amelyhez a gyors ütemű fejlődés káros következményei, a környezet /túlterhelése, a káros következmények elleni védelem /környezetvédelem/ tartozik. A közvetett gazdasági érdek ez esetben is nyilvánvaló, különösen akkor, ha nem csupán környezetvédelmi nézőpontból indulunk ki, hanem a természeti környezet reprodukáló képességének kérdését is felvetjük. A természeti környezet vizsgálata gazdasági érdek és társadalmi igény, az említett két problémakörhöz tartozó kérdések megválaszolására pedig elsősorban a földrajztudomány kell, hogy vállalkozzék. A földrajz mint szintetizáló tudomány egyfelől alkalmas a természeti környezet általános szempontú, összegző - integrált - vizsgálatára, másfelől az egyes földrajzi diszciplínák a részkérdések feltárását tűzhetik ki célul. Végső cél a környezet sok szempontú, integrált vizsgálata és értékelése, mely a természet- és gazdaságföldrajzi diszciplínák közös feladata. Ez a feladatvállalás egyúttal a természet- és gazdaságföldrajz közeledését, együttműködését feltételezi. A két kérdéskörhöz akkor is eljutunk, ha a természeti környezethez nem a gyakorlat szülte igények és társadalmi elvárások felől közelítünk, hanem elméleti szempontból. Ez esetben kiindulhatunk egyfelől a jelenleg létező környezetből mint alapföltevésből, azt kutatva, hogy e környezet a gazdasági-társadalmi szféra szempontjait szem előtt tartva hogyan hasznosítható optimálisan, milyen lehetőségeket rejt magában. Vissza

Tartalom

I. Bevezetés
2. A természeti környezet fogalma és helye a földrajztudományban 5
2. 1 . Táj és környezet 5
2.2. A társadalom teljes földrajzi környezete 8
2.3. A természeti környezetpotenciál fogalma 10
2.3.1. A természeti környezetpotenciál meghatározása 13
3. A természeti környezetértékelés irányzatának kialakulása 16
3.1. Tájökológia és környezetkutatás 16
3.2. A környezetértékelés mint a környezetpotenciál meghatározásának módszere 19
4. A természeti környezet részpotenciáljainak meghatározása a Dunakanyar-hegyvidék területén 23
4.1. Földrajzi helyzet 23
4.2. A felszínközeli kőzetek relatív értékelése 25
4.3. A domborzat értékelése 29
4.3.1. A felszíni formák rövid jellemzése 29
4.3.1.1. Általános lepusztulásformák 29
4.3.1 .2. Lejtők 30
4.3.1.3. Árterek, teraszok, törmelék- és hordalékkúpok 31
4.3.1 .4. Völgyek 32
4.3.1.5. Antropogén formák, jelenkor folyamatok 33
4.3.2. Domborzati minősítés morfometriai paraméterekkel 34
4.3.2.1 . Relatív relief 34
4.3.2.2. Lejtésviszonyok /Lejtőkategória/ 36
4.3.2.3. Völgysűrűség 40
4.3.3. Kísérlet a domborzat értékelésére a növénytermesztés szempontjából 40
4.4. Éghajlati adottságok 45
4.4.1. A levegő hőmérséklete 50
4.4.2. Csapadék 52
4.4.3. A hő- és vízháztartás kapcsolata /ariditásnedvességel látottság/ 56
4.5. Vízrajzi adottságok 60
4.6. Természetes növénytakaró 64
4.6.1. A növényzet relatív értékelése 66
4.7. Talajadottságok 68
4.7.1. A talajadottságok értékelése 70
5. A természeti környezet mezőgazdasági szempontú értékelése 74
5.1. Első kísérlet: a Börzsöny- komplex tájtipológiai térképe 74
5.2. A természeti környezet mezőgazdasági szempontú integrált minősítése faktoranalízissel 78
5.2.1. A faktoranalízis módszere 78
5.2.2. Az adatok kiválasztása 80
5.2.3. Az adatok struktúrájának vizsgálata főkomponens elemzéssel 86
5.2.4. Az adathalmaz egyesítése 92
5.2.5. A kiegészített adathalmaz vizsgálata 95
5.2.6. A völgysűrűség elhagyása - 12 változós futtatás 98
5.2.7. Faktoranalízis 101
5.2.8. A faktoranalízis eredményeinek értelmezése 111
6. A természeti környezet idegenforgalmi szempontú értékelése 117
6.1. Az értékel és módszere 118
6.2. A nyári idegenforgalomra való alkalmasság relatív értékelése 1 22
6.3. A téli idegenforgalomra való alkalmasság relatív értékelése 125
6.4. Az értékelés eredményeinek értelmezése 128
7. További kutatási feladatok 130
IRODALOM 131
MELLÉKLETEK 142
FÜGGELÉK 151
SUMMARY: Evaluation of the physical environmentaI potential of
the Danube Bend Mountains for agriculture and tourism... 159