1.043.420

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A fametszet

Szerkesztő
Fotózta

Kiadó: Szépművészeti Múzeum
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 95 oldal
Sorozatcím: A sokszorosított grafika története
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 19 cm
ISBN: 963-7441-87-5
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes fotókkal, illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fametszés és történetének első évszázada

A Szépművészeti Múzeum a sokszorosított grafikai eljárások történetét feldolgozó tárlatsorozatot indít: a kiállításokon áttekintést adunk a fametszés,... Tovább

Előszó

A fametszés és történetének első évszázada

A Szépművészeti Múzeum a sokszorosított grafikai eljárások történetét feldolgozó tárlatsorozatot indít: a kiállításokon áttekintést adunk a fametszés, a rézmetszés, a rézkarcolás, a hidegtű, a mezzotinto, az aquatinta, a litográfia, valamint a 20. századi grafikai technikák fejlődéséről a múzeum gyűjteményében őrzött legszebb művek alapján. A késő-középkori Európa nagy vívmánya, a sokszorosított grafika megjelenésében és elterjedésében fontos szerepe volt a papír nagy mennyiségű előállításának a legkorábban Itáliában, majd a 14. század közepétől Franciaországban, néhány évtizeddel később pedig német városokban is létesült papírmalmokban. A nyomtatott vagy préselt másolatok készítésének technikáját már évszázadokkal korábban ismerték, de a középkori vallásosság nyomán alakult ki az igény a vallásos eszmék széles tömegekhez való eljuttatására. A több ezer példányban nyomtatott vallásos témájú fametszetek, majd az ugyancsak nagy példányszámú rézmetszetek elsősorban ezt a célt szolgálták. A legkorábbi, többnyire színezett nyomatok némelyikét búcsújáró helyeken osztották a bűnbocsánat alkalmával, más vallásos lapokat a hívek szerencsétlenségek, betegségek, például a pestis elleni oltalomként mint amulettet viselték a ruhájukba varrva vagy imakönyvbe téve. A vallásos áhítat jegyében Krisztus, Mária és a szentek képeit a falra, ajtóra, szekrénybe vagy ládákba ragasztották. E kultikus képek a szegényebbek számára a festményeket, szobrokat helyettesítették. A 15. század közepén megjelentek az újévi jókívánságokat közvetítő lapok, később a fametszettel illusztrált röpiratok, amelyek vallási és politikai eszméket terjesztettek. A legkorábbi, többnyire nem magas művészi színvonalú ábrázolásokat kézművesek metszették, és csak a század végén, Dürer generációja fedezte fel a sokszorosított grafikai technikákban rejlő sajátos művészi lehetőségeket. A tárlatsorozat első rendezvénye az Európában alkalmazott legkorábbi grafikai technikát, a fametszést mutatja be a 15. századi kezdetektől az 1970-es évekig. A legtöbb kiállított lap a fametszet virágkorából, aló. századból származik; a következő két évszázadot, amikor e technika jelentéktelenné vált, csupán kevés mű képviseli. A tárlaton kirajzolódik a fametszés 19. századi újjáéledése, amely a 20. században újabb remekművek születéséhez vezetett. A fametszés magasnyomású eljárás, amelynek során a művész tollal, grafittal vagy ecsettel egy csiszolt fadúcra rajzol, majd a rajzolt vonalakat meghagyva kések segítségével kivájja a többi felületet. Ha a kompozíciót a művész nem közvetlenül a dúcra vázolja fel, átmásolhatja a papírról úgy is, hogy bekeni például szénnel vagy krétával a papír hátoldalát, és a vonalakat átnyomja a fa felületére. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem